Feliratkozás hírlevélre

Az antidepresszánsok szedése fokozott kockázatot jelent II-es típusú cukorbetegségre

forrás: Richard Rubin and David Marrero: Depression symptoms, antidepressant medication use,and risk of developing diabetes in Diabetes Prevention Program participants.American Diabetes Association 2006 Scientific Sessions; June 9-13, 2006 ; Washington, DC. Abstract 896-P.
(ford: Szendi Gábor)

    Egy új vizsgálat kimutatta, hogy az antidepresszánsokat szedőknek megháromszorozódik a kockázata a II-es típusú cukorbetegség kialakulására azon emberek körében, akiknek fokozott kockázata van felnőttkori cukorbetegség kialakulására. A kutatók olyan betegek adatait elemezték, akik résztvettek a Cukorbetegség Megelőzési Programban (CMP), és már a program kezdetétől folyamatosan, vagy a program évei alatt visszatérően szedtek antidepresszánsokat. Az ilyen személyekben 2-3-szor gyakrabban alakult ki cukorbetegség. Mivel több mint 10 millió amerikai szed antidepresszáns szereket, és mivel sokaknak közülük rossz táplálkozásuk és elhízottságuk révén kockázata van a cukorbetegségre, az eredmények potenciálisan egy nemzeti rémálmot jelentenek.
   A CMP 1997-ben kezdődött azzal a céllal, hogy vizsgálja, vajon a cukorbetegség megelőzhetőe-, vagy kialakulása késleltethetőe- komoly életforma váltással vagy metformin (inzulinrezisztenciát csökkentő szer) segítségével.
   Évek óta tudjuk, hogy a cukorbetegség és a depresszió összefüggnek, de nem tudjuk, miként. A kutatók Beck Depresszió Kérdőívvel mérték a résztvevők depresszió szintjét. A vizsgálat személyek elhízottak voltak, glukóztoleranciájuk csökkent volt, éhgyomri vércukorszintjük enyhén emelkedett (ezek a cukorbetegség kockázati tényezői). 3187 személyt vizsgáltak, ezek egy része normál életstílus mellett napi két szem placebot kapott. Egy másik csoport szintén hagyományos életvitelt folytatva napi két szem (850 mg) metformint kapott. A harmadik csoport lefogyott, jelentősen módosították étrendjüket, sportolt, egyszóval olyan életet élt, ami mai tudásunk szerint megelőzi a cukorbetegség kialakulását. A vizsgálat indulásakor a betegek 10%-a volt depressziós (vagyis a Beck Depresszió Kérdőíven a pontszámuk 11 felett volt.) öt százalékuk szedett antidepresszánst. Különös mód, a vizsgálat indulásakor kimutatott depresszió nem befolyásolta, hogy a későbbiekben kialakul-e cukorbetegség, de az antidepresszáns szedés viszont igen. Így a már induláskor, vagy menetközben kialakult depresszió nem jelentett kockázatot a cukorbetegség szempontjából. Azonban az antidepresszáns szedőknél kiemelkedően megnövekedett a cukorbetegség kockázata, hacsak nem szedtek metformint. Az antidepresszánst szedők közt a cukorbetegség kockázat kétszeres volt a placebót szedőkhöz képest, és 3.5-szeres volt az életmódváltozást véghezvivőkhöz képest.
   Meglepő eredmény volt, hogy a metformin kivédte az antidepresszáns okozta cukorbetegség kockázatot, nem tudni, miért. A másik fontos eredmény, hogy a cukorbetegség kockázat az antidepresszáns szedés idejével volt arányos: minél tovább szedte valaki a szert, annál nagyobb volt a cukorbetegség kockázat.

Kommentár: Az antidepresszánsok valódi cukorbetegség kockázatát a vizsgálat alábecsüli, hiszen manapság a lakosság fele elhízott, rengeteg cukrot, finomított szénhidrátot és alkoholt fogyaszt, magyarán olyan életvitelt folytat, amely önmagában fokozott kockázat a cukorbetegség kialakulására. Aki viszont már cukorbeteg, annak különösen meg kéne gondolnia, szedjen-e antidepresszánst. Az antidepresszánsok mellékhatásai folyamatosan és mindig véletlenül derülnek ki. Ennek oka, hogy a gyártó cégek sosem végezték el a valódi gyógyszerbiztonsági vizsgálatokat, s húsz évvel az új típusú antidepresszánsok megjelenése után kezd felsejleni, milyen katasztrófát okozott bevezetésük. A mostani vizsgálat alapján csak sejthető, hány ember vált cukorbeteggé az antidepresszánsok tartós szedésének hatására. És mint tudjuk, minden ilyen hatás már akkor elkezdődik, amikor az első szemet beveszi valaki, s sosem lehet megjósolni, mikor kumulálódik nála a hatás oly mértékűvé, hogy az már kimutatható károsodást eredményezzen. Azt végképpen nem tudjuk felbecsülni, vajon a korábban szedett antidepresszáns okozta detektálatlan elváltozások milyen betegségeknek, pl. a cukorbetegségnek, ágyaznak meg a későbbiekben. Aki úgy véli, majd a metformin megvédi őt, az az egyik veszélyt egy másikkal akarja elhárítani. A metformin ugyancsak komolyan beavatkozik a szervezet enzimfolyamataiba, többek közt a máj funkciójába, s súlyos hosszútávú mellékhatásai lehetnek, pl. vesekárosodás. A betegek 30%-nál a szedés alatt hasmenés, hányinger, puffadás, szorongás jelentkezhet. Ne gondoljuk, hogy nincs gyógyszer mellékhatás nélkül. Nincs mese, a fogyás és az életmód váltás a legjobb védelem a cukorbetegség kialakulásával szemben.

Szendi Gábor

































 

 

 

 

 

 

 

Küldje el barátjának, ismerősének!