Feliratkozás hírlevélre
Szendi Gábor pszichológus az antidepresszánsok mellékhatásairól

2004. október 11.

Minden tizedik magyar volt már életében legalább egyszer depressziós - mondják a statisztikák. Gyógyszerrel meggyógyíthatók - mondják az orvosok. Az antidepresszánsok nemhogy nem használnak, kifejezetten ártanak - mondja egy pszichológus.

Műsorvezető: Krizsó Szilvia


- Mv.: Minden tizedik magyar volt már életében legalább egyszer depressziós - mondják a statisztikák. Gyógyszerrel meggyógyíthatók - mondják az orvosok. Az antidepresszánsok nemhogy nem használnak, kifejezetten ártanak - mondja egy pszichológus. Ő minjárt itt lesz. Előbb azonban egy kis körkép.

- R.: Egy közeli rokon halála, válás, szakmai sikertelenség. Csak néhány ok, amelyek depressziót okozhatnak. Magyarországon a felnőtt lakosság legkevesebb 6 %-a volt már depressziós. Egyes szakemberek szerint viszont ennél jóval többen lehetnek azok, akik el sem mennek orvoshoz, és maguk próbálják megoldani a problémáikat. Legtöbbször sikertelenül. A kezeletlen depresszió öngyilkossághoz is vezethet.

- Dr. Veér András, pszichiáter: Ez egy betegség, mégpedig egy életveszélyes betegség, hiszen statisztikák igazolják, hogy az öngyilkosok nagy része a depressziósok közül kerül ki. És mióta Magyarországon hozzáférhetők a korszerű antidepresszívumok, 1989 óta, azóta Magyarországon az öngyilkosságból elhaltaknak a száma egyharmadával csökkent.

- R.: A depresszió kezelésére ma már sokféle gyógymód létezik. A súlyos betegeknél elkerülhetetlen a gyógyszerek alkalmazása, mondja Veér András. De a legeredményesebb mégis, ha pszichoterápiás kezelésekkel ötvözik. Kiss György Ádám 25 éve vezet pszichodráma csoportokat. Ezzel a módszerrel a beteg személyiségét lehet megerősíteni. Ez segít feldolgozni a betegség kiváltó okait és segít túllépni is.

- Kiss György Ádám, pszichodráma-terapeuta: Ez a módszer éppen azt segíti, hogy egy-egy jelenet kapcsán a csoportba járók megértik azt, hogy miért is alakult ki a depressziójuk és milyen személyek járultak hozzá, vagy milyen helyzetek járultak hozzá, hogy ez létrejött és hogyan lehet ebből kilábalni. Tehát ez a megjelenítése a betegségnek.

- R.: A pszichodráma csoport vezetője folyamatosan konzultál a beteg orvosával. Van, amikor egy befejezett pszichológusi, pszichiáteri kezelés után ajánlják a betegnek a drámacsoportot. Mert ez megkönnyíti a visszailleszkedést a gyakran a társaskapcsolatoktól is elszakadt betegnek. De ez a módszer már a megelőzésben is segíthet. Léteznek egyéb,
úgynevezett alternatív gyógymódok. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben működik egy művészetterápiás műhely, ahol az alkotás sikerélményén keresztül dolgozzák fel a betegek a traumáikat. Az intézetben szeptember óta látható az a kiállítás, ahol a betegek legszebb festményeit, szobrait és textilmunkáit lehet megtekinteni. A depresszió gyógyítható betegség. Mégis egyre több tragédiáról hallani, amelyeket a félresikerült kezelésekkel, a túlgyógyszerezéssel magyaráznak. 2001-ban egy 12 éves amerikai fiú brutálisan megölte a nagyszüleit. A vád ellene: előre kitervelt, szándékos gyilkosság. A fiú azzal védekezik, hogy a magatartászavaraira szedett gyógyszer hatása alatt követte el a gyilkosságot. Amerikában egyre több hasonló esetben védekeznek az antidepresszánsok okozta tudatmódosítással. A vita egyre hangosabb az egész világon.

- V.A.: Vannak természetesen a gyógyszereknek mellékhatásai, de nem tudatmódosító szerek és itt nagyon fontos ezt megjegyezni, hogy egyik antidepresszívum sem tudatmódosító szer. Legalábbis, ami Magyarországon forgalomban van és, amit a magyar pszichiáterek kiírnak.

- R.: Gyakran okoz problémát a betegség kezelésében az is, hogy a depressziót könnyű összekeverni egy általános szomorúsággal, levertséggel, fáradtsággal. Ebben az esetben is az orvos felelőssége a megfelelő kezelés.

- Mv.: Szendi Gábor pszichológus a vendégünk, jó estét kívánok. Ön írt egy tanulmányt, és azt szerette volna valahol megjelentetni, ez nem sikerült és aztán az egyik napilapban mégpedig a Népszabadságban, az egyik újságíró utalt az ön tanulmányára, amit gondolom ő is olvashatott valahol, az antidepresszánsok mellékhatásáról írt elég summásan fogalmazott, azok hatásáról. Miért nem jelenhetett meg ez a tanulmány?

- Szendi Gábor, pszichológus: Hát én benyújtottam ezt egy magyar szaklapba, ott öt hónapig ültek rajta és utána visszaadták, hogy ők a vitafórumban jelentették volna meg, de senki nem akar vele vitatkozni, tehát akkor okafogyott a megjelentetés.

- Mv.: És miért nem akart senki vitatkozni, vajon?

- Sz.G.: Én azt gondolom, mert nem vitathatók azok a tények, amik ebben a tanulmányban szerepelnek.

- Mv.: Ebben a tanulmányban, én átolvastam, és az szerepel, hogy az antidepresszánsok nemhogy nem használnak, hanem gyakorlatilag károsak azoknak az egészségére, akik ezeket a szereket szedik és felsorolt különböző külföldi szerzőket, akik ezt vizsgálattal kimutatták, De én azért azt gondolom, hogy a szakma nagy része ezzel biztos, hogy nem ért egyet, hiszen felírják az orvosok a betegeknek a depresszió elleni szereket.

- Sz.G.: Ez egy bonyolult kérdés, mert az antidepresszánsok végül is árucikkek, és az antidepresszánsokat előállító cégek profitorientált cégek, és tulajdonképpen a dolog ott kezdődik, hogy a gyógyszergyárak által végzett hatástani vizsgálatok fele azt találta, hogy az antidepresszánsok hatástalanok. Tehát a placebóhoz képest nem hatásosabbak. Tehát ezzel kezdődik a probléma. A mellékhatások az egy másik kérdés, szemben Veér András véleményével a nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy az antidepresszánsok jelentősen fokozzák az öngyilkosság kockázatát.

- Mv.: De ezt milyen kutatásokra alapozza? Mert Veér András professzor éppen a mi összeállításunkban a magyarországi példát hozta fel ellenpéldaként.

- Sz.G.: Ez egy szokásos érv, hogy a nemzeti statisztikát összevetik az antidepresszáns fogyasztással, ez azonban egy-két országban beválik, ez a logika, de Magyarországon volt egy rendszerváltás és azóta csökken az öngyilkossági statisztika. Amerikában pedig, ahol ők a csúcsfogyasztók végül is antidepresszánsban, ott 20 év alatt alig-alig csökkent az öngyilkossági arányszám, Olaszországban nem változott semmit, Írországban nem változott, Szlovéniában nem változott.

- Mv.: Akkor azt gondolja, hogy azok az orvosok, akikhez az ebben a betegségben szenvedők fordulnak gyakorlatilag nem ismerik a kutatások eredményeit, és ennek ellenére felírják azokat a szereket, amik elviekben nem használnak?

- Sz.G.: Nem, egy dolog a szaklapok, ahol megjelennek esetleg a kritikusabb hangvételű vizsgálatok, és más dolog, hogy az orvosok a gyógyszergyárak által készített reklámanyagokból meg hasonlókból tájékozódnak.

- Mv.: De ez azért elég súlyos megfogalmazás.

- Sz.G.: Ez itt lehet, hogy Magyarországon furcsának hat, de mondjuk Amerikában vagy más nyugati országokban ez már nap mint nap terítéken van.

- Mv.: Azt elmondtuk a nézőknek, hogy fellángolt a vita azzal kapcsolatban, hogy használnak-e az antidepresszánsok vagy sem. Az ön tanulmányában viszont ennél tovább ment, mert azt is leírta, hogy ön szerint a pszichiáterek nagy részét mondjuk a gyógyszercégek meggyőzik a szerek hatékonyságáról és valahogy most is erre utalt.

- Sz.G.: Igen.

- Mv.: Ugyanakkor az emberek mégis orvoshoz, pszichiáterhez fordulnak, amit ön mond az alapján nem kellene ezt tennünk.

- Sz.G.: Hát ez egy rendkívül kényes kérdés, én senkit nem bátorítanék arra, hogy ne menjen pszichiáterhez, arra sem, hogy hagyja abba az antidepresszáns szedését, itt tulajdonképpen a probléma gyökere az, hogy amit ma depresszióként, gyűjtőfogalomként használunk, az egy rendkívül heterogén csoport. Tehát a mai pszichiátria depressziósnak minősít olyan embereket, akiknek életproblémáik vannak, elváltak, elbocsátották őket az állásukból, boldogtalanok, szomorúak. Ez nem depresszió.

- Mv.: Ön mit nevez depressziónak?

- Sz.G.: Újabb bonyolult kérdés, mert a depressziónak nagyon sokféle változata van, létezik egy biológiai depresszió, aminek talán inkább biológiai oka van és nem környezeti hatások váltják ki. Az eredeti antidepresszánsok, amikor felfedezték, azokat ilyen betegeken bizonyították, hogy hatásosak, és a szakmának egy része, most itt a kutatókra gondolok, akik ezzel foglalkoznak, ma is azt gondolják, hogy az antidepresszánsok valószínűleg erre a csoportra hatnak. Éppen azért, mert a gyógyszeripar piacot akar teremteni, ezért tulajdonképpen a depresszió diagnózis fellazításával olyan emberek is bekerültek a kezeltek körébe, akik valójában nem reagálnak a gyógyszerekre. Az idézett eredmények, hogy a vizsgálatok felében hatástalanok az antidepresszánsok, az pontosan ebből fakad valószínűleg.

- Mv.: Azt hozzáteszem, hogy azért a kollégám próbálta megszólaltatni a gyógyszergyártók képviselőit, de ők egyelőre nem kívántak a témában nyilatkozni, lehet, hogy nem ismerik az ön tanulmányát. Egyetlenegy rövid kérdés, ha ön szerint nem igazán hatásosak ezek az antidepresszánsok bizonyos csoportokban, akkor nekik ön mit javasol?

- Sz.G.: Pszichoterápiát.

- Mv.: Köszönöm szépen, hogy itt volt nálunk.

Depresszióipar könyv | Mintafejezet | Depresszióipar könyv tartalma | Antidepresszáns fórum | Antidepresszáns vita | Az antidepresszánsokról | Interjúk, előadások | Antidepresszáns cikkeim | Antidepresszáns tanulmányaim | Betegség-e a depresszió? || Kapcsolat | Pszichoterápia Tények és tévhitek| Tanácsadás | Antidepresszáns főoldalra

 

 

Design, webmester, fenntartó: Szendi Gábor 2006

 

Küldje el barátjának, ismerősének!