Feliratkozás hírlevélre

A pszichiátriai gyógyszerek erőszakos beadását megkérdőjelezik

Forrás: BBC
Fordította: Szendi Gábor

A bizonyítékok nem támasztják alá azt a gyakorlatot, mely szerint a pszichiátriai osztályokon erőszakot alkalmazna, hogy a betegek bevegyék a gyógyszereiket, mondják angol kutatók.


A bizonyítékok nem támasztják alá azt a gyakorlatot, mely szerint a pszichiátriai osztályokon erőszakot alkalmazna, hogy a betegek bevegyék a gyógyszereiket, mondják angol kutatók.

Nagyon kevés komoly kutatás folyik az erőszakosan alkalmazott pszichiátriai gyógyszerelés kapcsán, annak ellenére, hogy ez egy széleskörben elterjedt gyakorlat, írják a Journal of Advanced Nursing-ben Manuella Jarrett és munkatársai. A bizonyítékok hiánya elfogadhatatlan és sokkal többet kéne tenni azért, hogy alternatív megoldásokat találjanak, mondja a team.

Az erőszakos gyógyszerezés félelme elbátortalaníthatja az embereket attól, hogy kezelésért forduljanak, amikor szükségük van rá és rombolhatja a beteg és a szakember közti kapcsolatot, mondja Alison Cobb, a MIND-tól.

A londoni kutatóintézet kutatói 14 vizsgálatot találtak hét országból, melyek a a pszichiátriai bent fekvő betegek erőszakos gyógyszerelését vizsgálták.

A legtöbb vizsgált beteget akarata ellenére szállítottak a pszichiátriára, mutatják az adatok Angliából, az USA-ból, Svédországból, Finnországból, Németországból, Kanadából és Dániából.

A legtöbb schizofrénia és mániás-depresszió, ill. más diagnózissal kezeltek.

A gyakorlat úgy tűnik, sokkal elterjedetebb Angliában, de ez azért van,mert más országokban a fizikai korlátozást (lekötözést) alkalmazzák a betegek megfékezésére, hogy magukban vagy másokban ne tegyenek kárt.

Alig van valami részlet is azokról az eseményekről, amelyek az erőszakos gyógyszereléshez elvezettek, és teljesen hiányzik annak a kutatása, milyen alternatív megoldásokkal lehetne megelőzni az erőszakot, mondják a kutatók.

Korai beavatkozás

Manuela Jarrett, a kutatás vezetője elmondta, hogy azt remélte, sokkal több bizonyítékot talál azokról a tényezőkről, amelyek az erőszakos gyógyszereléshez vezetnek, hogy mik a kockázati tényezők és mióta volt a beteg az osztályon.

"Szükségünk volna több kutatásra a korai beavatkozás lehetőségéről és arról, hogy vajon ez megelőzheti-e az erőszakos gyógyszerelést".

"Ha megállnánk és elgondolkodnánk ezen, már ez egy jelentős lépés volna."

A kórházakban eltérő mértékben alkalmazzák az erőszakot a gyógyszerelésben, de az arányok nem elérhetők kutatási célból.

A bizonyítékok hiánya azt jelzi, hogy a pszichiátriai osztályok természetesnek tekintik az erőszak alkalmazását, teszi hozzá Jarrett.

"Úgy érezzük, ez elfogadhatatlan, és sokkal többet kell tenni azért, hogy feltárjuk a tényeket és életképes alternatívákat dolgozzunk ki erre a vitatott eljárásra."

Alison Cobb, a mentális egészség jótékonysági szervezet, a MIND vezető politikusa és kampány megbízottja szerint a betegek kényszerítése a gyógyszerek bevételére "rendkívül elviselhetetlen" a betegek számára.

"Elveszik tőlük a szabadságukat és az emberek gyakran érzik magukat tehetetlennek, rémültnek és magára hagyottnak".

Az erőszakos gyógyszerezés félelme elbátortalaníthatja az embereket attól, hogy kezelésért forduljanak, amikor szükségük van rá és rombolhatja a beteg és a szakember közti kapcsolatot

"Rendkívül sürgető a kérdésben további vizsgálatokat folytatni, különösen az alternatív kezelési lehetőségeket feltárni, és azt, hogyan oldható meg a pszichiátriát igénybe vevők szabad döntése kezelésükről".

Kommentár:

A minap a következő levelet kaptam egy évek óta gyógyszermentesen élő embertől, akit korábban szülői nyomára, "deviáns" kamaszkora miatt "kezeltek", s így rajta ragadt a bipoláris címke:

"Félelmem beigazolódott, ismét kórházba kerültem. Embertelen körülmények között, több ápoló fogott le, Cisordinol injekciót kaptam vénásan ill. izomba, miután nem akartam ott maradni, ahol egyszer már megvertek. Az ápolónő megpofozott, az ápoló ráugrott a csípőmre hogy beadja a nyugtatót. Két pizzaszelet között a rezidens doktornő is segített a lefogásomba, hiába kértem segítséget, nem jött.
Most eltávon vagyok itthon, többféle gyógyszert szedek megint, mert kötelességem bevenni, nem tudok dolgozni, sajnálom hogy megint besétáltam az egészségügy csapdájába, pontosabban fogalmazva belerántottak, meglett a 8. záróm is, vagyis még az is függőben."

Az erőszakos gyógyszereléssel nem akkor van probléma, amikor az egyik beteg éppen meg akarja ölni a másikat. Ilyenkor sem a rendőröket, sem az ápolókat nem lehet hibáztatni, hogy erőszakot alkalmaznak egy másik ember védelmében. A pszichiátriai osztályokon az erőszakos gyógyszerelések döntő többsége nem ilyen esetekben fordul elő. Hanem olyankor például, amikor valakit egy pszichiáter "indokoltnak" látott beszállíttatni, de az illető teljesen beszámítható, és tiltakozik mind a beszállítás, mind a gyógyszereléssel szemben. Vagy indokolt a kezelése, és elmondja, hogy az adni kívánt gyógyszerre korábban rosszul reagált. Vagy önként vonult be, gyógyulást keresve, és nem tudta, hogy "A belépés díjtalan, a kilépés bizonytalan". A pszichiátriai betegnek tekintett embernek megszűnik az autonómiája, nem dönthet arról, kezeljék-e vagy sem, mert a négy fal közt azt tesznek vele, amit akarnak, és utána azt mondanak, amit akarnak. A diagnózisalkotás önkényével és szubjektivitásával szemben a személy tehetetlen, s a ráragasztott diagnózis-stigmát többé lemosni nem tudja, s erre hivatkozva később is bármikor kényszert alkalmazhatnak vele szemben, mint a fentebb idézett esetben is. Utólag mindig azt tekinti "indokoltnak", ami a beteggel történt. Ha belehalt a kezelésbe, akkor annak úgy kellett lennie, mert a "legjobb kezeléssel sem tudták megmenteni".

A másik mindennapos eset az, hogy a pszichiáter mindenhatónak érzi önmagát és protokollját, s ha kell, erőszakkal letöri betege ellenállását egy neki esetleg ártalmas, veszélyes, hatástalan kezelés elleni tiltakozás esetén. Tekintve, hogy a pszichiátriai gyógyszerek hatékonysága a mentális problémák kezelésében megkérdőjelezhető, mivel rengeteg hamisított vizsgálat alapján tekintik ezeket alkalmazhatónak, tulajdonképpen a pszichiáteren keresztül a gyógyszeripar erőszakolja meg a beteget profitja érdekében. "Neked azért kell szedned ezt a gyilkos gyógyszert, mert különben nekem nem lesz bevételem."

Létezik a pszichiátriai erőszaknak egy látszólag szelídebb formája, amit nevezhetünk udvariasan megtévesztésnek, szókimondóbban hazugságnak. Ez az a mindennapi eset, amikor a pácienst nem tájékoztatják arról, hogy "depresszióját", "pánikját" és egyéb kétséges diagnózisát nem kizárólag gyógyszerrel lehetne kezelni. Mivel a pszichiáterek saját kezelési módszerüket egyedüli megoldásként tüntetik fel, százezreket hajszolnak a fölösleges, hatástalan és veszélyes gyógyszerszedés csapdájába.

Szendi Gábor



































 

 

 

 

 

 

 

Küldje el barátjának, ismerősének!