Feliratkozás hírlevélre

A pszichiáterek, a gyerekek, és a gyógyszeripar szerepe

Forrás: The New York Times May 10, 2007
Fordította: Szendi Gábor

Anya Baileynek egy disztóniának nevezett fájdalmas neurológiai problémája van, amelynek tünete nála az, hogy a hátán egy izomgörcs alakult ki, annak következtében, hogy egy antipszichotikumot szedett. A Risperdal, amit szkizofréniára fejlesztettek ki, és amely nincs törzskönyvezve étkezési zavarokra, de mivel a fokozott étvágy ismert mellékhatása, az orvosok felírhatják, ha hasznosnak gondolják. Anya súlyt szedett fel, de két éven belül egy megnyomorító csomó alakult ki a hátában. Rendszeresen Botox injekciót kap a hátizmába, hogy oldják a görcsöt. Sokszor a fájdalomtól sírva riad fel.

Isabella Bailey, Anya édesanyja elmondja, hogy fogalma sem volt arról, hogy a gyerekek különösen érzékenyek a Risperdal mellékhatásaira. Arról sem volt tudomása, hogy a Risperdal és hasonló gyógyszerek gyermekek kezelésére nincsenek törzskönyvezve, vagy hogy a gyógyszervizsgálatok, melyeket oly gyakran idéznek annak igazolására, hogy ilyen gyógyszereket gyerekek kezelésére használjanak, olyan ritkák, mint azon nyolcévesek, akik ilyen szereket szednek.

Legnagyobb meglepetésére, meséli Bailey asszony, megtudta, hogy az az egyetemi pszichiáter, aki kezelte Anya-t, több mint 7000 dollárt kapott 2003 és 2004 közt a Johnson & Johnsontól, a Risperdal gyártójától, cserébe a cég gyógyszeréről tartott előadásokért.

Az orvosok, köztük Anya Bailey pszichiátere is, ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyógyszercégektől kapott fizetségek nem befolyásolják, mit írnak fel betegeiknek.

De a kapcsolat a pénz és a gyógyszer között és ennek hatása a betegek jóllétére, az egyik legégetőbb kérdéssé vált mára az egészségügyben. És ez sehol nem igazabb, mint a pszichiátriában, ahol az orvosoknak fizetett pénzek növekedése egybeesett a relatíve új gyógyszercsoport, az atipikus antipszichotikumok gyermekek körében való egyre nagyobb mértékű alkalmazásával.

Ezekből a legtöbbet eladott gyógyszerekből, mint Risperdal, Seroquel, Zyprexa, Abilify és Geodon, mára több mint félmillió gyereknek írtak fel az USA-ban, hogy segítsék a szülőket gyermekeik viselkedési problémáinak kezelésében, dacára annak, hogy súlyos kockázatai vannak ennek, és hogy alig van kiskorúaknak törzskönyvezett szer közöttük.

A New York Times elemezte annak az államnak, Minnesotának az adatait, amely megköveteli az összes gyógyszercégtől, hogy tegye nyilvánossá az orvosoknak fizetett marketing pénzeket. Ez ritka dokumentációja annak, hogy a cégek és az orvosok közt fennálló gazdasági kapcsolat miként feleltethető meg az atipikus antipszichotikumok gyermekek körében növekvő alkalmazásának.

2000-től 2005-ig a gyógyszercégek által fizetett pénzek hatszorosára nőttek a minnesotai pszichiáterek körében, s ez 1.6 milliárdot tett ki. Ugyanezen évek alatt a gyermekeknek felirt atipikus antipszichotikumok aránya kilencszeresére nőtt.

Akik a legtöbb pénzt kapták az atipikus antipszichotikumok gyártóitól, azok írták fel a leggyakrabban ezeket a gyógyszereket gyerekeknek, mutatják az adatok. Átlagosan, azok, akik 2000-től 2005-ig legalább 5000 dollárt kaptak az atipikus antipszichotikumok gyártóitól, háromszor annyi szert írtak fel gyerekeknek, mint azok, akik kevesebbet, vagy egyáltalán nem kaptak pénzt.

A Time analízise a minnesotai biztosítottak azon harmadának felirt gyógyszerekre koncentrált, akik majdnem mind munkaképtelenek. Némely orvost nem lehetett azonosítani, de az adatok mégis képet adnak az államban a gyógyszerfelírási szokásokról.

A gyógyszergyártók diktálnak a döntéshozóknak az egészségügy minden szintjén. Fizetnek az orvosoknak, akik felírják és ajánlják a gyógyszereket, akik tovább képeznek a gyógyszerekkel kezelhető betegségekről, akik gyógyszervizsgálatokat folytatnak le, akik kezelési irányelveket írnak, melyeket aztán más orvosok pedig követnek.

Ám a vizsgálatok súlyos bizonyítékait nyújtják annak, hogy a gazdasági érdekek befolyásolhatják a döntéseket, anélkül, hogy az emberek ennek tudatában lennének.

Minnesotában a pszichiáterek több pénzt kaptak a gyártóktól 2000 és 2005 között, mint az orvosok az összes egyéb szakterületen együttvéve. Az egyes pszichiátereknek fizetett összegek 51 dollártól 689 000 dollárig terjednek, az átlag 1750 dollár. Mivel az adatok nem teljesek, ezért ez az orvosok tényleges bevételeinek alábecslése lehet.

Az ilyen fizetségek arra bátoríthatják a pszichiátereket, hogy a betegek fizikai egészségét veszélyeztető módon is használják ezeket a gyógyszereket, mondja Dr. Steven E. Hyman Harvard Egyetemről, aki egyben a National Institute of Mental Health korábbi igazgatója is. A gyermekek körében növekvő mértékben alkalmazott atipikus antipszichotikumok ennek a legproblémásabb példája, mondja Dr. Hyman.

Ironikus, hogy a pszichiáterek kikérdezik a betegeket, hogy beléjük láthassanak, de nekünk fogalmunk sincs a saját életünkben arról, mekkora pénzek befolyásolják szakembereinket és teszik ki kockázatnak betegeiket, mondja.

A receptírás

Anya Bailey egy tizenötéves gimnazista East Grand Forks-ból, Chad Michael Murray képével hálószobája falán. Állandó fájdalma van a nyakában, ami miatt madárszerűen meggörnyed. Múlt évben egy fiú utánozta őt az ebédlőben. "Először kinevettem őt" mondja Anya. "Azt mondtam: jaj de vicces. Azt gondoltam, vele nevetek.' De aztán kezdett zavaró lenni, és elhatároztam, hogy eltitkolom. Nem akarom, hogy viccet csináljanak belőlem."
Mostanában összegörnyedve kuporog az iskolában, hogy nyomja görcsben álló izmait, meséli.

Az egész 2003-ban kezdődött, amikor Anya veszélyesen sovány lett. "Semmi sem ízlett neki" meséli Bailey asszony.
A Minnesota Egyetem pszichiáterei, akiket Dr. George M. Realmuto irányított Anyat Risperdalra állították rá, de nem ennek nyugtató hatása miatt, hanem az amúgy nem túl kedvelt étvágyfokozó és súlygyarapodást előidéző mellékhatása miatt, meséli Bailey asszony. Anyanak volt más problémája is, ami miatt Risperdalt ajánlottak: voltak alkalmi dühkitörései és kétszer voltak hanghallásai is a megelőző öt évben, meséli Bailey asszony.

Dr. Realmuto azt mondja, nem emlékszik Anya esetére, de általánosságban szólva védelmébe vette a Risperdal alkalmazását olyan esetben is, amikor az nincs engedélyezve, pl. étkezési zavarokban, dacára a gyógyszer kockázatainak. "Amikor a dolgok veszélyesek, szokatlan eszközöket is használunk" mondja.

Tíz évvel ezelőtt Dr. Realmuto részt vett a Concerta, egy a hiperaktivitásban használt, a Risperdalt is gyártó Johnson & Johnson által készített szer vizsgálatának lefolytatásában. Amikor a Concertat törzskönyvezték, a cég felfogadta őt, hogy előadásokat tartson a szerről.

"Amennyire egy szer hasznos, a speciális területem vezető szakemberének szeretném, ha látnának, és olyannak, aki egy tudományos vizsgálatban vesz részt, mondja.
A pénz is szép, mondja. Dr. Realmuto egyetemi fizetése évi 196 310 dollár.
"Az egyetemi embereknek nem sok a pénze.", mondja. "Ha vállalkozó volnék, biztosan jobban keresnék."

2003-ban, amikor Anyat felvették klinikájára, Dr. Realmuto 5,000 dollárt kapott a Johnson & Johnson-tól a Concertaról tartott három előadásért. Dr. Realmuto megérti, hogy egyeseket aggaszt az, hogy a Concerta előadásokért kapott pénz ráveheti őt arra, hogy felírja a Concertat, de nincs másik gyógyszer ugyanattól a gyártótól, nem úgy mint a Risperdal esetében.

"Általánosságban véve", mondja, "egy gyógyszercéggel való kapcsolata esetleg ösztönözheti arra, hogy kipróbáljon egy gyógyszert. De hogy aztán folytatja-e az alkalmazását, teljesen csak az eredményektől függ."

Dr. Realmuto szerint a cégtől kapott fizetsége ajtót nyitott a haszontalan orvoslátogatóknak, és lehetséges, hogy abbahagyja az előadások vállalását a jövőben.

Kara Russell a Johnson & Johnson szóvivő asszonya szerint a cég olyan előadókat választ, akik használták már a gyógyszert és részt vettek gyógyszervizsgálatban vagy ismerik azokat. "Dr. Realmuto megfelelt ezeknek a kritériumoknak" mondja Russell.

Arra kérdésre, hogy vajon ezek a fizetségek befolyásolják-e az orvosok felírási szokásait, Russel azt feleli, hogy ezek az előadások "képzési lehetőségek pszichiátereknek".

Senki nem bizonyította, hogy a pszichiáterek atipikus antipszichotikumot írnak fel gyógyszercégek pénzéért. S valóban, némelyek, akik gyakran írnak fel gyerekeknek ilyen szereket, nem kapnak ezért semmit. És majd az összes pszichiáter, aki pénzt fogad el, azt mondja, ő független maradt. Némelyik azt mondja, jóval előbb írta fel és dicsérte az ilyen szereket, mielőtt előadásáért fizetséget kapott volna.

"Ha valaki szerint az orvosát megvették, miért nem megy panaszra a károsodott gyerekével?, mondja Dr. Suzanne A. Albrecht, egy pszichiáter a minnesotabeli Edinból, aki188 000 dollárt keresett 2002 és 2005 között gyógyszermarketing előadásokkal.

Az ipar kampánya

A gyógyszergyártóknak tilos egyenesben pénzt fizet orvosoknak adott szer felírásáért. A szövetségi törvények azt is tiltják, hogy nem törzskönyvezett, vagy adott betegségben nem engedélyezett szert reklámozzanak.

De az orvosok szabadon tehetik, ha hasznosnak látják. És a gyógyszercégek megkerülhetik a marketing tilalmat azzal, hogy orvosokat fizetnek előadás tartásért, amely alatt, ha kérdezik őket, beszélhetnek a nem törzskönyvezett alkalmazásról is.

A gyógyszeripar és sok orvos szerint ezek a promóciós előadások felbecsülhetetlenül értékesek. A kritikusok szerint a fizetségek és előadások, gyakran egy drága étteremben előadva, csak álcázzák a korrumpálókat, akik bátorítják a veszélyes drogok alkalmazását. Ez a kérdés különösen fontos a pszichiátriában, mivel a mentális problémákat nem értjük világosan, a kezelések gyakran próba-szerencse alapon folynak és a nem törzskönyvezett alkalmazások gyakoriak.

A minesotai adatok analízise azt mutatja, hogy 1997 és 2005 közt a minnesotai pszichiáterek több mint a harmada, és a Minnesota Pszichiátriai Társaság legutóbbi nyolc vezetője is, kapott pénzt gyógyszercégektől.

A gyógyszercégektől a legtöbbet Dr. Annette M. Smick kapta, ő 689 000 dollárt gyűjtött be 1998 és 2004 között. Volt, hogy Dr. Smick annyi fizetett előadást tartott, hogy alig tudott időpontot találni praxisában betegei számára.

Képzést nyújtottam és szeretek tanitani" mondja Dr. Smick.

Dr. Steven S. Sharfstein, az Amerikai Pszichiátriai Társaság leköszönt elnöke szerint a pszichiáterek túl jóba lettek a gyógyszercégekkel. Az egyik példa erre a Lexapro, amit a Forest Laboratories gyárt, és amely most a leggyakrabban használt antidepresszáns az országban, jóllehet van olcsóbb alternatíva, pl. a Prozac generikus változata.

A Prozac legalább olyan jó, ha nem jobb, mégis terjesztjük a drága gyógyszert a generikus helyett.", mondja Dr. Sharfstein. "Úgy gondolom, ez a marketing hatása."

Az atipikus antipszichotikumok azért váltak népszerűvé, mivel olykor percek alatt leállítanak mindenféle extrém viselkedést, és az orvosoknak gyakran kevés más választásuk van a kétségbeesett családok számára.

A gyerekek körében növekvő alkalmazás szoros kapcsolatban van az egyre terjedő és ellentmondásos diagnózissal, a fiatalkori bipoláris betegséggel, amit fáradtság, eufória, depresszió és - némely esetben- erőszakos kitörések jellemeznek. A gyógyszerek, amelyek olykor major tranquilánsoknak is neveznek, úgy hatnak, hogy megakadályozzák a neuronok dopamin kibocsájtását, a dopaminét, amely az eufóriával és a hallucinációkkal áll kapcsolatban.

A Burnsvilleben élő Suzette Scheele elmondja, hogy 17 éves fiának, Mattnak négy éve bipoláris diagnózist adtak, mivel intenzív hangulatingadozásai voltak és most Seroquelt és Abilifyt szed, amelyek komoly súlygyarapodást idéztek elő.
"De nem kell aggódjak a dühkitörésein, jól viselkedik, jó, ha a közelemben van", mondja Scheele asszony.

A fiatalkori bipoláris diagnózis hirtelen népszerűsége egybeesett az antidepresszánsokról, mint pl. a Prozacról a messze drágább atipikus antipszichotikumra való áttéréssel. 2000-ben Minnesota 521 000-et költött gyermekek számára antipszichotikus gyógyszerekre, leginkább az atipikusokra. 2005-ben a költség több, mint 7.1 millió, vagyis 14-szeres volt a növekedés.

A gyógyszerek, amelyekből az évi szükséglet 1000 és 8000 dollár közt mozog, világszerte nagy keresletnek örvend. 2006-ban az Eli Lilly Zyprexája 4.36 milliárdot, a Risperdal 4.18 milliárdot, és az AstraZeneca Seroquelje 3.42 milliárdot hozott a konyhára.

Sok minnesotai orvos, köztük a Minnesota Pszichiátriai Társaság elnöke, azt mondják, hogy a gyógyszercégek és közvetítőik mostanság azért fizetik őket, hogy csak a bipoláris betegségről beszéljenek.

A diagnózisok

Pedig a gyermekkori bipoláris betegség egyre inkább ellentmondásos diagnózis. Még azok az orvosok sem értenek egyet a tünetekben, akik hisznek benne. Mások szerint ez egy blöff. És a tudományos bizonyítékok, amelyek alátámasztják, hogy az atipikus antipszichotikumok javítják ezeknek a gyerekeknek az életét, kétségesek.

Az első, és talán a legnagyobb hatású vizsgálatot az AstraZeneca pénzelte, és Dr. Melissa DelBello, a Cincinnati Egyetem gyermek- és felnőttpszichiátere vezényelte le.

Dr. DelBello egy kutatócsoportot vezetett, amely hat héten át 30 bipoláris diagnózist kapott kamaszt követett A fiatalok fele Depakotet, egy epilepszia és felnőttkori bipoláris betegség elleni gyógyszert kapott. A másik fele Seroquelt és Depakotet kapott.

A két csoport egyformán jól volt egészen az utolsó napokig, amikor is a Seroquel csoport alacsonyabb pontszámot ért el mániában. Ám eddigre a Seroquelt kapó tinédzserek majdnem fele kiesett a vizsgálatból, mert vagy nem jelentek meg a soron következő vizsgálatra, vagy a gyógyszer nem hatott. Csak nyolcan fejezték be a vizsgálatot.

Egy interjúban Dr. DelBello elismerte, hogy a vizsgálat eredménye nem értelmezhető. Ám a 2002-ben publikált tanulmányban ő és társszerzője arról számoltak be, hogy a Seroquel a Depakoteval együtt adva sokkal eredményesebb kamaszkori bipoláris betegségben, mint a Depakote önmagában.

2005-ben az ország prominens szakértői áttekintették a fiatalkori bipoláris betegségben lefolytatót összes vizsgálatot, és úgy döntöttek, hogy Dr. DelBello vizsgálata az egyetlen, amely az atipikus antipszichotikum hatását vizsgálva fiatalkori bipoláris betegségben kiérdemli a legszigorúbb tudományos elvek alapján lefolytatott vizsgálat rangját. A bizottság arra jutott, hogy az orvosoknak némely gyermek esetében elsőnek választandó kezelésként kell az atipikus antipszichotikumokat tekinteni. Az irányelv a The Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry-ban jelentek meg.

A bizottság négy tagjából három fizetett előadója vagy tanácsadója volt az atipikus antipszichotikumot gyártóknak, mint azt az irányelvek végén le is írták. Egy interjúban Dr. Robert A. Kowatch, a Cincinnati Gyermekkórház pszichiátere és az irányelv vezető szerzője azt nyilatkozta, hogy a gyógyszergyártók támogatása nem befolyásolta a következtetésüket.

Az AstraZeneca felfogadta Dr. DelBellot és Dr. Kowatchot hogy fizetett előadásokat tartsanak. Később levezényeltek egy másik vizsgálatot, amelyben a Seroquelt és a Depakotet hasonlították össze bipoláris gyerekeknél,, de nem találtak különbséget. Dr. DelBello, aki 183 500 dollárt keres évente a Cincinnati Egyetemen, nem beszélt arról, mennyit fizet neki az AstraZeneca.

"Higgye el, nem keresek sokat", mondja. A gyógyszercégtől származó fizetsége nem befolyásolta vizsgálatát vagy előadásait, mondja. Egy friss elkötelezettségeket feltáró nyilatkozatában, Dr. DelBello arról számolt be, hogy nyolc cégtől kapott marketing vagy konzultációs dijat, ezek közt 5 gyárt atipikus antipszichotikumot.

Dr. Realmuto hallotta Dr. DelBellot több ízben beszélni, és előadásai meggyőzték őt arról, hogy használja a Depakotet és az atipikus antipszichotikumokat bipoláris gyerekeknél, mondja. "Ő a bipoláris vizsgálatok vezető szakembere" mondja Dr. Realmuto.

Némely pszichiáter, aki szószólója az atipikus antipszichotikum gyermekeknél való alkalmazásának, elismeri, hogy a használatot támogató bizonyítékok soványak. De azt mondják, a gyerekeket nem lehet kezeletlenül hagyni, pusztán azért, mert a kutatók nem tudják igazolni azt, amit a klinikusok már tudnak.

"Nincs időnk arra várni, hogy igazolják az igazunkat", mondja Dr. Kent G. Brockmann, egy pszichiáter Twin Citiesből, aki több mint 16 000 dollárt keresett 2003-tól 2005 -ig előadásokkal és marketinggel, és aki a múlt évben a gyerekeknek felirt atipikus antipszichotikumokban az elsők közt volt.

A gyógyszerekre adott reakciók

Anya Bailey számára az atipikus antipszichotikus kezelés segített visszaszerezni az étvágyát és a súlyát, de erősen le is nyugtatta őt, mondja a mamája. Később kifejlődött nála egy megnyomorító csomó a hátában, ami a disztónia következménye volt.

A reakció ritka, de nem ismeretlen. Az atipikus antipszichotikumoknak olyan mellékhatásaik vannak, amelyeket nem könnyű bejósolni. Ezek közt van a gyors súlygyarapodás, a vércukor problémák; mindkettő a cukorbetegség kockázati tényezője; aztán a testet eltorzító tikkek, disztóniák és idősebb korban ritkán szívroham és hirtelen halál.

2006-ban az FDA legalább 29 gyerek haláláról és legalább 165 súlyos mellékhatást szenvedettről kapott értesítést, melyekben valamely antipszichotikum volt az első számú gyanúsított. Ez egy komoly növekedés 2000 óta, amikor legalább 10 halálesetről, és 85 súlyos mellékhatásról számoltak be antipszichotikumokkal kapcsolatban gyerekeknél. Mivel a negatív gyógyszer-mellékhatásokról szóló beszámolók önkéntesek, ezek a számok a valóságos mellékhatások töredékét képviselik csupán.

Jim Minnick, az AstraZeneca szóvivője azt nyilatkozta, hogy a cég figyelmesen tanulmányozza a Seroquellel kapcsolatos jelentéseket. "AstraZeneca hiszi, hogy Seroquel biztonságos," mondja Minnick.

Más pszichiáterek is megerősítették Anya Risperdal szedését, mígnem Bailey asszony múlt évben elvitte Anyát a Mayo Klinikára, ahol az orvos ragaszkodott hozzá, hogy a lány hagyja abba a szer szedését. Nem úgy, mint legtöbb egyetem és kórház, a Mayo Klinika korlátozza orvosait abban, hogy gyógyszermarketing előadásokat tartsanak.

Bailey asszony azt mondja, bárcsak várt volna addig, amíg meglátja, hogy a pszichoterápia segít-e lányának, mielőtt a gyógyszerhez fordultak volna. Anya súlya most gyógyszer nélkül is normális, és pszichoterápiája márciusban ér véget. Egy kísérleti gyógyszer, mondja a mama, nemrég segített oldani a fájdalmat a hátában.



































 

 

 

 

 

 

 

Küldje el barátjának, ismerősének!