Feliratkozás hírlevélre

Halász Nikoletta: Egy másik lehetséges út

"A sport nem tűri meg a hazugságot és a gyávaságot, éppen ezért különösen jó terepe a jellem gyakorlásának"

Gombocz János 1987

Gondolom mindenkinek a könyökén, jön már ki a sok okos gondolat arról, hogy a mozgásnak milyen jótékony hatásai vannak. Mindenki tisztában van vele, hogy a testmozgás egészséges, pozitív mind a testi mind a lelki hatása. Akkor vajon mi lehet az oka annak, hogy nap, mint nap millió depressziós beteg várja a gyógyulást a különböző antidepresszáns piruláktól, melyekről egyre több rosszat lehet hallani, és miért nem próbálkoznak ezek a betegek más lehetőségekkel, mint például a mozgásterápia.
A válasz egészen egyszerű; azért, mert valljuk be sokkal könnyebb bevenni egy pirulát, és ha szerencsénk van, akkor még talán valami hatása is van, ha pedig nincs szerencsénk, és nem tapasztalunk változást, akkor pedig okolhatjuk az orvosokat és a gyógyszeripart de a lényeg, hogy magunkat soha ne tudjuk hibáztatni a kudarcért. Meg vagyunk róla győződve arról, hogy mi mindent megtettünk a gyógyulás érdekében.Azonban ha őszintén mélyen magunkba nézünk, ez nem is olyan biztos.
Persze könnyebb mindig másokat hibáztatni és okolni, mint hogy saját magunk is kivennénk részünket a gyógyulásunkhoz vezető folyamatból.
Mindenkivel előfordult már legalább egyszer életében, hogy egy mozgással, sportolással töltött nap után annyira jó volt a közérzete hangulata, hogy megfogadta, most már rendszeresen fog hasonló programokat beiktatni a mindennapjaiba. Az élet azonban - mint tudjuk -, nem ilyen egyszerű. Hiába a kutatók által számtalan kísérletben igazolt pozitív hatás, ha mindennapjainkban gondjaink akadnak a megvalósítással. Hiszen a legtöbben tudják, hogy mit kellene tenni az egészség megőrzése érdekében. Ám, ha arról van szó, hogy gyökeresen változtassunk jól bevált, kényelmes szokásainkon, csak keveseknek sikerül hosszú távon az elmélet gyakorlati alkalmazása. A torontói egyetem kutatói kimutatták, hogy sokan túlságosan nagy elvárásokat támasztanak saját magukkal szemben, és alábecsülik a kitűzött cél eléréséhez szükséges időtartamot. Ezért a szerény eredményeket sem tudják sikerként elkönyvelni. A siker egyik kulcsa a türelem. A legtöbb ember a tervezéstől a megvalósításig tartó küzdelmes útnak gyakran ötször-hatszor is nekivág, mire kézzel fogható eredmény születik. Nincs ebben semmi meglepő. A pszichológusok szerint ugyanis sokáig tart, míg a régi beidegződések feloldódnak, és a megváltozott magatartás által létrehozott új idegi kapcsolatok megszilárdulnak. A sportnak végül olyan magától értetődővé kell válnia életünkben, mint a fogmosás, és azt sem egyik napról a másikra tanultuk meg.
És íme egy meggyőző példa arra, hogy milyen jótékony hatással bír a sport: a már népbetegségnek számító depresszió gyógyításában a testmozgás a gyógyszerekhez hasonlóan jó eredményeket produkált.
James Blumenthal pszichiáter a Duke egyetem munkatársa az észak- karolinai Durhamból ezt már 1999-ben bebizonyította. Betegeit két csoportra osztotta az egyik csoportnak kizárólag aerobic órákat a másik csoportnak, pedig antidepresszánsokat írt fel. Tizenhat hét elteltével depressziós betegek körében ugyanolyan eredményesnek bizonyult az aerobic óra, mint a gyógyszeres kezelés. Egy későbbi tanulmány aztán megállapította: habár a tabletták gyorsabban hatnak a sport hatása tartósabb. Ráadásul a testmozgás nemcsak a depresszió orvoslásában de annak megelőzésében is eredményes. Ami pedig a legfontosabb, hogy a testmozgásnak nincsen semmilyen mellékhatása, és nem kell hetekig arra várni, hogy vajon megfelelő hatást vált-e ki, mint a gyógyszerek és a sporttal kapcsolatban káros függőségről sem beszélhetünk.
Aktuális tanulmányok igazolják hogy a testmozgás gyakran még eredményesebben is hat, mint a drága tabletták és a hipermodern gyógyászati eljárások. Hatására testünkben egészséges új sejtek termelődnek és kóros folyamatok fordulnak meg. Az előírás szerinti edzés sok esetben a jól bevált terápiák kiegészítéseként alkalmazzák

Mental Health Foundation 200 háziorvos bevonásával készített felmérése szerint napjainkban az orvosok 22 százaléka javasolja a testmozgást a hangulat betegségek enyhébb formáiban, míg három évvel ezelőtt még csak 5 százalékuk tett így. Az alapítvány szerint az eredmények azt mutatják, a testmozgás segít a depresszió enyhébb eseteiben, mivel növeli az önértékelést és megszünteti az elszigeteltség érzését. A testmozgás hatására endorfin szabadul fel, mely egyike a jó közérzetért felelős vegyületeknek. Az alapítvány szerint fontos, hogy az orvosok ne csak antidepresszánsokat írjanak fel, hanem javasolják a testmozgást is, mivel a szakemberek szerint a mozgás fizikailag, szociálisan és biológiailag is segítséget nyújt. Egy másik felmérés szerint a brit orvosok 61 százaléka véli úgy, hogy a mozgásterápia hasznos lehet, de sokuknak nincs megfelelő listája a sportlétesítményekről. Kétharmaduk szeretne rendelkezni hasonlóval, mivel egyre több beteg érdeklődik a felől, hogy javítana-e állapotukon a testedzés. Az alapítvány által szervezett edzéseket az Egészségügyi Minisztérium is támogatja, de csak az ország bizonyos területein érhetők el. Hat új létesítményben személyi edzőket osztanak ki a betegek mellé, akik edzésterveket állítanak össze számukra. Az alapítvány szerint a depresszió összetett kórkép, és fontos, hogy az orvosok többféle kezelési lehetőség közül választhassanak. Valós igények jelentkeztek arra, hogy a gyógyszerek és a pszichoterápia mellett a testmozgás lehetőségeire is hívja fel a figyelmet az orvos, mivel egyre inkább bizonyítást nyer annak hatékonysága.
Egy új kísérletben Spielberger-féle tesztet töltött ki 6 beteg egy héten keresztül torna előtt és után .A teszt kettős. Az első önértékelő lap a szorongásra való hajlamot (tehát általában hogy érzi magát), a második pedig a pillanatnyi szorongást (tehát éppen most hogyan érzi magát) mértékét vizsgálta . Az eredmény itt sem meglepő a betegek mind egyikének jobb volt mind a pillanatnyi mind az általában vett közérzete torna után.
A kutatókat már régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy a testi erőkifejtésnek mekkora mértéke az, amely pozitív eredményekkel szolgál. A válasz: a kevés is lehet sok. Már a heti háromszori 20 perces mozgás elég lehet. És mindehhez még csak meg sem kell izzadnunk - a gyaloglás, vagy a szolid kerti munka is hozzájárul az egészség megőrzéséhez. A hatás tehát egyértelmű. Ma már ismerjük a biokémiai magyarázatot is: mozgás közben a "jókedvcsináló" dopamin- és szerotonin- hormonok felszaporodnak a szervezetben. Emellett működik pszichés hatás is. Mivel a mozgás részben tudatalatti tevékenység, sok olyan érzelmet, élményt felszínre hozhat, amit elrejtettünk magunkban, akár akarjuk, akár nem - önmagunk vagyunk sportolás közben.
Vajon mi a titka a mozgásterápia módszerének? Talán, hogy mindannyian ösztöneinkben őrizzük a mozgás élvezetét? Ez esetben a gyógyulás lehetőségét sokkal egyszerűbb helyen kell keresni, mint a gyógyszertárak polcain. Mindenkinek saját magában kell megtalálni az erőt, amely segítségével rábírja magát, hogy kimozduljon, és olyan mozgástevékenységet űzzön, amely örömet okoz számára.
Talán abban rejlik a mozgásterápia sikeressége, hogy aki elhatározza, hogy változtat az életén és elég erőt gyűjt magában ahhoz, hogy saját maga gyengeségeit legyőzze, az saját magát győzi le, és ezzel együtt a depresszió börtönéből is kiszabadul. Saját maga hősévé válik, szeretni fogja önmagát és ez olyan erőt ad, ami hihetetlen ellenálló képességet ad sok nehézséggel így a depresszióval szemben is.

"Aki másokat ismer, okos. Aki magát ismeri, bölcs. Aki másokat legyőz, erős Aki önmagát legyőzi, hős."

Lao -Ce



































 

 

 

 

 

 

 

Küldje el barátjának, ismerősének!