Feliratkozás hírlevélre

Evelyn Pringle: Tudománytalan depressziószűrés és álbeteg csoportok serkentik az SSRI eladásokat

Forrás: Lawyers and Settlements.com
Fordította: Szendi Gábor

Az emberek nem is sejtik, milyen megtervezetten folyik antidepresszáns ügyben az agymosás, hogy kialakuljon aztán az a hatás, hogy "csak nem mondanák ennyien, ha nem volna igaz", meg "csak van ebben valami, annyifelé hallani". Az "ennyien" és az "annyifelé" tudatos propaganda munka következménye. Alig húsz éve léteznek a modern antidepresszánsok, máris átitatták vele a kultúrát, a közgondolkodást, már meg sem lehet őket kerülni, már mindenről a depresszió és az antidepresszánsok jutnak eszünkbe.

A szelektív szerotonin visszavétel gátlók (továbbiakban SSRI-ok) piaci megjelenése előtti időkben egymillió emberből kb. 100 ember volt depressziós. Ezek a depressziósok a depressziókezelésére szakosodott pszichiátereknél kerestek segítséget.

Az SSRI-ok bevezetése óta egymillió emberből 50-100 000 embert tekintenek depressziósnak, vagyis ötszázszorosra-ezerszeresre nőtt a depressziósok száma, írja Janet Currie a Nő és Egészség Védelem című lap 2005-ös számában megjelent "A depresszió piacosítása" című tanulmányában.

És ezekben a napokban minden millió emberből 50-100 000 megkaphatja a depresszió diagnózist akár egy online kérdőív kitöltésével, amit egy gyógyszercég webszájtján tölthet ki, s utána kinyomtathat egy kupont, amelyre családorvosa majd ingyen írhatja fel az első adag SSRI-t.

Biztosak lehetünk abban, hogy az online kérdőív kiértékelésével generált depresszió diagnózissal nem ajánlanak semmilyen más terápiát, csakis kizárólag antidepresszáns kezelést.

(Mivel ez nálunk nem lehet közvetlenül gyógyszert ajánlani, a különféle gyógyszeripar által támogatott szájtok, mint a www.depresszio.hu vagy a www.hazipatika.com a "megállapított" depresszió után javasolja a kezelést, de kizárólag pszichiáterhez utasítja a kitöltőt. - Ford. megj.)

A szomorúság és boldogtalanság kínzó érzését, amely az élet mindennapi próbatételeiből és szenvedéseiből ered átalakították egy betegség tüneteivé, melyet csak drága gyógyszerekkel lehet gyógyítani, melyekkel együtt jár az egyre terebélyesedő mellékhatás lista és a pszichiátriai betegség élethosszig szóló stigmája.

Dr David Healy a Cardiff Egyetem professzora, az Angol Pszichofarmakológusok Szövetségének korábbi titkára, 120 cikk és 12 könyv, többek közt az "Antidepresszáns éra" és a "Pszichofarmakológia megteremtése" szerzője.

Komoly aggályai vannak az SSRI-ok felírási gyakorlatával kapcsolatban. "A pszichiátriai gyógyszerek piacosítása és az ennek következtében megváltozott légkör előidézte azt, hogy amit korábban orvosok végeztek, azt most farmakológusok teszik", mondja. "Bevált gyakorlattá vált az USA-ban", mondja, "hogy pszichiátriai gyógyszereket a farmakológustól, terápiát pedig a pszichológustól vagy az olcsóbb tanácsadótól kérnek".

"Ez a szétválás katasztrófa", mondja

"Ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akik ellenőrzik a gyógyszerterápia hatását, egyáltalán nem képzettek a gyógyszerterápia kockázataiban", magyarázza.

(Nálunk maguk a pszichiáterek sem tűnnek képzettnek a gyógyszerek kockázatait illetően, hiszen nagy médianyilvánosságot kapva vezető pszichiáterek cáfolják, hogy az SSRI-oknak öngyilkosság-fokozó hatása volna, vagy hogy ezeknek a szereknek volna mellékhatása, megvonási tünete. - Ford. megj.)

"Az emberek elsöprő többségének, akiknek antidepresszánsokat írnak fel, , állapotukból fakadóan eredendően csekély vagy nulla volna a kockázata, hogy öngyilkosok legyenek vagy hogy más kedvezőtlen fordulat következzen be náluk", mondja.

"A kezelés kockázata az, hogy stigmatizálhatja a személyt, és olyan problémái lesznek a kezelésből fakadóan, amelyek korábban nem voltak neki.", mutat rá Healy.

(Healy itt arra utal, hogy az SSRI-ok szedésének következtében emberek öngyilkosok, impotensek, depressziósak lehetnek, gyermekeik sérülten születhetnek, stb. Mindez azt jelenti, hogy az indokolatlan kezelések miatt sok ember egészsége rosszabb lesz, mint volt, vagy meghal. - Ford. megj.)

A kritikusok szerint jórészt a depresszió sikeres piacosításához tartoznak azok a promóciós kampányok, amelyeket az SSRI-gyártók vezényelnek le a hamis betegcsoportok szerepeltetésein keresztül, akik úgy adják elő magukat, mintha betegjogi és betegérdekeket érvényesítő csoportok volnának. Sharon Batt, a kanadai halifaxbeli Dalhousie Egyetem kutatója mostanában kezdte tanulmányozni ezeknek a csoportoknak a viselkedését és anyagi támogatottságát azután, hogy a mellrák elleni "küzdelem" "betegcsoportjait" tanulmányozta, ahol bizonyos általános sajátosságokat talált.

Azok a szervezetek, amelyek gyógyszeripari támogatást fogadnak el, mondja, arra hivatkozva szorgalmazzák a gyógyszerek gyorsabb törzskönyvezését és piaci bevezetését, nagyobb társadalombiztosítási támogatottságát és a közvetlenül a betegeket megcélzó reklámokat, hogy az a betegek érdeke.

(Nálunk - az eltérő szabályozás miatt- mindig is a pszichiátria vállalta fel ezt a "jótékony" szerepet. A depresszió elleni "hatásos küzdelem" részének tekintették, hogy a méregdrága legújabb antidepresszánsok teljes vagy 90%-os TB támogatást élvezzenek. - ford. megj.)

Másfelől viszont azok a csoportok, amelyek anyagilag függetlenek a gyógyszeripartól, a biztonságot előbbre tartják a gyorsaságnál, és megkérdőjelezik a betegeket közvetlenül megcélzó gyógyszerreklámokat.

Ezek az anyagilag függő csoportok egyaránt piacosították a depressziót és gyakoroltak nyomást az egészségbiztosítókra hogy támogassák a drága SSRI-kat.

Az SSRI-okat propagáló fedőszerv kirívó példája a "Depresszió és Bipoláris Támogató Szövetség", amely működési költségeinek több mint a felét a gyógyszeripartól kapta. A New Scientist magazin 2006-os október 28-i számában közöltek szerint a költségeik 77%-a származott 15 nagy adományozótól, melyek közül 12 gyógyszercég volt.

Egy másik SSRI-okat propagáló álbeteg csoport a "Gyermek és Kamasz Bipoláris Alapítvány", amely láthatólag kiesett a gyógyszeripari cégek kegyeiből, amikor az SSRI-okra felkerült a fekete keretes figyelmeztetés az öngyilkossági veszélyre, és jelentősen visszaesett a gyermekeknek felirt antidepresszánsok mennyisége.

Bár a gyógyszercégek azt állítják, hogy ők nem kaptak és nem is várnak semmit cserébe a dollármilliókért, amelyekkel ezeket az álbeteg csoportokat támogatják, mégis, a gyerekek körében alkalmazott pszichiátriai gyógyszerek biztonságosságával kapcsolatban 2004-ben felmerült komoly aggályok komolyan sújtották a "Gyermek és Kamasz Bipoláris Alapítvány"-t. A gyógyszeripartól származó támogatottságuk 2004-ről 2006-ra 40%-ról 20%-ra csökkent, írja a New Scientist. "A gyógyszercégek már nem olyan lelkesen támogatnak minket, amióta megnőtt a közfigyelem a gyerekeknél alkalmazott pszichiátriai gyógyszerekkel kapcsolatban.", mondja Susan Resko, az alapítvány igazgatója. Ennek következtében, írja a New Scientist, alkalmazottainak több mint a felét el kellett bocsájtania.

A közvélemény szmében ezek a csoportok valódi betegekből álló szószólóknak tűnnek. Ám mint Drummond Rennie, a Kalifornia Egyetem professzora, és a Journal of the American Medical Association helyettes szerkesztője mondja, ő ezeket a csoportokat csak "hamisítványoknak" nevezi.

A New Scientist szerint "a csoportok hamisítása egy irányított kampányt akar úgy álcázni, mintha a közvélemény spontán véleménye tört volna felszínre."

Összességében, a New Sceintist által vizsgált csoportok közült azok voltak a legkomolyabban anyagilag támogatva, amelyek olyan testi-lelki állapotokra koncentráltak, melyek kapcsán a gyógyszeripart a leginkább érik a "betegség kereskedés" vádjai. A betegség-kereskedés azt jelenti, hogy egészséges embereket bátorítanak arra, hogy valamely jelentéktelen okból forduljanak orvoshoz kezelésért.

Az egyik legújabb SSRI marketing kampány része volt a "Nemzeti Depresszió Szűrési Nap", amelyet a tv-ben és más médiumokban reklámoztak. E napon országszerte ingyenes szűrtek depresszióra bárkit.

Ez a nemzeti nap kiváló fórumot biztosított a gyógyszergyártóknak ahhoz, hogy álbeteg csoportjaik elmondhassák üzenetüket, miszerint a depresszió elérte a járványszintet, és ezt a csodatabletták szüntethetik meg. A szűrési nap anyagi támogatása visszakövethető volt a nagy gyógyszergyártókig.

A gyógyszercégeknek sikerült az országos állami iskolákba is behatolnia, ahol gyerekeket toboroznak SSRI fogyasztóknak azzal a trükkel, hogy a "Tinédzser szűrés" nevű program keretében egészséges gyerekeket szűrnek öngyilkosság megelőzés címen.

(Nálunk is történnek hasonló "nemzeti depresszió" felmérések, melyekben élenjár a SOTE Magatartástudományi Intézete, amely ugyan közvetlenül nem kap támogatást a gyógyszeripartól, de akarva-akaratlanul is szállítja a pszichiátriának az érveket a depressziójárványról. Ennek az Intézetnek jelentős szerepe van abban, hogy a depresszió közbeszéd tárgya, s pont ez a gyógyszeripar érdeke. Ez az intézet hinti el, hogy a depresszió népbetegség, a pszichiátria meg elhinti a gyógyszeres megoldás kizárólagos üdvözítő voltát. Ezt nevezik összmunkának. - Ford.megj.)

Nem bánják, hogy a Prozac kivételével az SSRI-ok nem törzskönyvezettek gyerekeknek, nem bánják, hogy a gyógyszereken a fekete keretben az áll, hogy ezek a szerek fokozzák az öngyilkossági kockázatot, és azzal sem törődnek, hogy vizsgálatról-vizsgálatra bebizonyosodik, hogy az SSRI-ok hatástalanok gyermekeknél - a gyógyszercégek folyamatosan árulják az SSRI-okat gyerekeknek is.

A gyógyszercégek az egyetemistákat is megcélozzák. A Wyeth pl. az egyetemi kampuszokon olyan szemináriumokat támogat, mint a "Depresszió az egyetemen: való világ és valódi kérdések", melynek keretében sztárpszichiáterek és sztárbetegek beszélnek a hallgatóknak a depresszióról és a kezelés szükségességéről.

Az SSRI gyártók olvasnivaló anyagokat és plakátokat helyeznek el a kampuszok központi helyein, melyek a hallgatókat olyan webszájtokra terelik, ahol ingyen "szűrik" őket.

A bírálók, köztük sok szakember is, elítélik ezeket a tudománytalan szervezeteket és az online szűréseket, különösen azokat, amelyeket gyermekek stigmatizálására használnak, a mentális betegségek címkéjét ragasztva rájuk a profit nevében.

Dr Stefan Kruszewski pszichiáter és addiktológus szerint fontos volna a súlyos, biológiai gyökerű mentális zavarokat és idegrendszeri fejlődési zavarokat kiszűrni, de nem szubjektív és alig standardizált tesztekkel, amelyek nem felelnek meg erre a célra. Ha a szülő vagy az iskola felismer egy pszichiátriai zavart, a gyereket szakemberhez kell irányítani, aki együttműködik majd a szülővel vagy gondviselővel. Az ilyen optimális kezelés elkerüli a szükségtelen címkézéseket és stigmákat, és megvédi az érintett gyerekek szabadságát.


(Ez persze teljesen naiv, elfogult álláspont, hiszen sok pszichiáter a gyógyszers kezelés egyoldalú propagálásával a legtöbb országban lelkes kiszolgálója a gyógyszeriparnak. - ford. megj)

Más szakemberek sokkal erősebb szavakat használnak, amikor leírják azt, amit a profit érdekében folytatott medikalizálásnak neveznek. Dr Fred Baughman szerint "nem csupán a pszichiátria, de az egész orvosi szakma csinálja ezt a profitért. Sosem gondoltam volna, hogy láthatom még egyszer a szakmámat ennyire lealacsonyodva", teszi hozzá.

A bírálók szerint a betegeket félrevezetik, amikor elhitetik velük, hogy az SSRI-ok megváltoztatják depressziós érzéseiket vagy szomorúságukat azáltal, hogy korrigálják a kémiai egyensúlyzavart. Az egész biológiai pszichiátriai mentális egészségfelfogás lényege az az abszurd feltevés, hogy minden általuk kiagyalt agyszülemény betegség, ezeket a hazugságokat propagálják és elég ügyesen teszik ezt", teszi hozzá Dr Baughman.

A pszichiátriai szerekről sok cikket és több könyvet író neurológus Dr Baughman 15 éve kéri arra a terület szakembereit, hogy mutassanak be szakirodalmi bizonyítékokat arról, hogy akárcsak egy pszichiátria "kémiai egyensúlyzavar" is betegség, igazolt testi elváltozással. Mint Dr Baughman mondja, soha nem kapott még választ, "de a diagnosztizálás és a kezelés folyik tovább".

A Wyeth gyógyszercég legutóbbi szellemi gyermeke "A depresszió valóságos betegség" kampányt csupa álbeteg csoport támogatta. A kampányt tv, újság, rádió reklámok hirdették. A reklámokban nagy hangsúlyt kapott, hogy "ezt a Wyeth tette lehetővé".

Sue Bergeson, a "Depresszió és Bipoláris Támogató Szövetség" elnöke, nyilvános szereplésében azt mondta, "Bagatellizálni a depressziót, mint múló hangulatot, vagy még rosszabb, mint képzelt betegséget, elbátortalanítja azokat a segítség kéréstől, akiknek szüksége volna a kezelésre". Majd folytatta a mindennél nevetségesebb kijelentéssel: "És ez nem csupán ellentétes hatást vált ki, hanem egyenesen veszélyes, mert a depresszió világszerte az elsődleges oka az öngyilkosságnak, amely több embert öl meg, mint a gyilkosságok és a terrorizmus együttvéve."

Világszerte? Több az öngyilkosság, mint a gyilkosságok és a terrorizmus együttvéve?

Mielőtt vad kijelentéseket tenne, mely szerint több ember követ el öngyilkosságot, feltehetően mert nem szednek SSRI-t, mint ahány embert a terroristák és mások megölnek, Ms Bergesonnak időt kéne szakítania, hogy megnézze az esti híreket, hogy fogalma legyen arról, hány embert is ölnek meg a terroristák Irakban naponta.

Az SSRI-ok kevesebb, mint húsz éve vannak a piacon, és minden évben több és több súlyos mellékhatásra derül fény, de semmi nem utal arra, hogy csökkennének az eladások. A depresszió piac megteremtésével az SSRI-ok váltak a legnagyobb pénzcsinálóvá és az álbeteg csoportok és az ingyenes szűrések a leghatásosabb betegtoborozó eszközökké váltak.

Amikor egyszer csak a beteg kiköt egy orvos ajtajánál a diagnózisával, és kezében az ingyenes SSRI kuponnal, az orvosok nem küldik a beteget egy alapos kivizsgálásra, amely kizárhatná egy depressziót okozó testi betegség fennállását.

(Ilyenek volnának a vitamin- és nyomelemhiányok, az omega-3 hiány, a pajzsmirigy alul vagy túlműködés, a női nemi hormonok hiánya, vérszegénység, agyi érszűkület, gyógyszer mellékhatások, stb. - ford. megj.)

Az orvosok azt sem ellenőrzik, vajon nem halt-e meg egy családtagja, barátja a betegnek mostanában, nincs-e valami súlyos betegség a családban, amely okozhatná a beteg depresszióját.

A beteget nem kérdezik arról, vajon nem vesztette-e el mostanában állását, nem vált-e el mostanság, nem szakította-e meg régóta fennálló szerelmi viszonyát.

És egy 15 perces vizit során a betegnek biztosan nem lesz ideje megbeszélni megannyi egyéb lehetséges okot, amiért szomorúnak vagy boldogtalannak érzi magát, amit nem lehet akármilyen tablettával sem kezelni.

A közegészségügyi hivatalok más országokban már felismerték és elítélték az erőszakos SSRI terjesztést. 2005 áprilisában az Angol Közegészségügyi Minisztérium bizottsága kibocsájtott egy közleményt, amely kimondta, hogy az SSRI-okat válogatás nélkül írják fel a tünetek széles skálájára, részben annak következtében, hogy kritikátlanul elfogadják a gyógyszeripar nézeteit. A ipari értékesítés, mondja a Bizottság, azon dolgozik, hogy meggyőzzön túl sok szakmabelit arról, hogy büntetlenül írhatják fel ezeket a szereket. A jelentés rámutatott arra, hogy a "boldogtalanság része az emberi élmények skálájának, s nem tekinthető betegségnek".



































 

 

 

 

 

 

 

Küldje el barátjának, ismerősének!