Feliratkozás hírlevélre

Healthwatch: Antidepresszánsok

Evra Taylor Levy és Eddy Lang: A vizsgálat felveti a kérdést: lehetséges, hogy egyoldalúan csak a pozitív eredményeket teszik közzé az antidepresszánsokkal kapcsolatban?

Forrás:The Gazette 2008 Február 16, szombat
Fordította: Váradi Judit

Az orvosok, és bizonyos mértékig a betegek is, elsősorban az orvosi újságokból merítik az egészségügyi döntéseikhez szükséges információkat. Mi lenne, ha az orvosi lapok csak olyan vizsgálatokat hoznának nyilvánosságra, amelyek a gyógyszereket és kezeléseket kedvező színben tüntetik fel, míg a negatív vizsgálatokról hallgatnának. Az e heti HealthWatch közelebbről vizsgálja meg az antidepresszánsokkal való gyógykezelés kérdését.

Az antidepresszánsokat egyre szélesebb körben alkalmazzák

Az antidepresszánsok széles körű használata híven tükrözi, milyen hatalmas terhet jelentenek a mentális betegségek társadalmunkban. A kanadai összlakosság hat százaléka szed antidepresszánst. De nem kevesebb, mint az összlakosság egy százaléka, vagyis úgy negyedmilliónyian, szedünk antidepresszánst anélkül, hogy az elmúlt évben komolyabb depressziós eseménytől szenvedtünk volna. A szorongás és a depresszióba való visszaesés megelőzésének vágya indokolja azt, hogy a gyógyszerhez fordulunk, még akkor is, ha több mint egy év telt el az utolsó eseménytől fogva. A magas színvonalú vizsgálatok használata annak megfejtésére, mi válik be a legjobban a depressziós és más betegségekben, átformálta az orvostudomány gyakorlatát az elmúlt két évtizedben. A bizonyítékokon alapuló orvoslás elsősorban és különösen a klinikai vizsgálatok elemzésére támaszkodik.

A HealthWatch tulajdonképpen a bizonyítékokon alapuló orvoslás egyik rovata, mind témaválasztásában, mind elemzéseiben. E megközelítés integritása azonban azon múlik, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok mennyire átfogóak és kiegyensúlyozottak. A kritikusok gyakran hivatkoznak erre az "publikációs részrehajlásra" vagy "fiók effektusra", melyek meghiúsítják azt, hogy a negatív vizsgálatok is napvilágra kerüljenek.

A vizsgálat

Az antidepresszáns kísérletek szelektív publikációja és annak befolyása látszólagos hatásosságukra -írták Erick H. Turner és mások. New England Journal of Medicine, 2008, Jan. 17.Selective publication of antidepressant trials and its influence on apparent efficacy by Erick H. Turner et al. New England Journal of Medicine, Jan. 17, 2008.

Hogyan kezelte a vizsgálat a problémát?

Egy szellemes elgondolás szerint, oregoni kutatók az antidepresszáns vizsgálatok két különböző információ forrását hasonlították össze. Megvizsgálták az FDA (USA-beli Élelmiszer és Gyógyszer-engedélyezési Hatóság) által, a gyógyszerek piacra kerülésének szabályos feltételeként bejegyzett és elemzett vizsgálatokat, és az eredményeket összevetették a szakmába vágó újságokban ténylegesen publikált tényekkel.

Milyen kérdésre próbált válaszolni a vizsgálat?

A vizsgálat célja volt azt kideríteni, hogy tényleg szelektív módon hoztak-e nyilvánosságra egyes antidepresszánsok pozitív hatásáról beszámoló vizsgálatokat, és hogy azok a vizsgálatok, amelyek kimutatták, hogy e gyógyszerek nem érnek többet a placebo-nál, sőt ártalmasak lehetnek, esetleg nem is láthattak napvilágot.

Milyen eredményre vezetett a vizsgálat?

A kutatók 74 vizsgálatot azonosítottak be az FDA adatbázisában, amelyek több, mint 12 különböző antidepresszáns gyógyszerkezelés hatásait vizsgálták. Az FDA által negatívnak vagy kérdésesnek tartott vizsgálatok csaknem kétharmada nem került publikálásra.

A 37 pozitív vizsgálat közül azonban, egy kivétellel, mindegyik bekerült valamelyik jelentős orvosi lapba. Tehát, amíg az FDA elemzések azt mutatták, hogy kb. a vizsgálatok fele hozott pozitív eredményt, a publikált irodalom sokkal rózsásabb képet festett.

Talán ennél is zavaróbb volt a "kozmetikázás" problémája. A negatív vagy kérdéses vizsgálatok egyharmada voltaképpen olyan konklúzióval került publikálásra, mintha pozitív lett volna az eredmény. Ezt általában úgy érték el, hogy a vizsgálat olyan, kedvező szempontjaira helyezték a hangsúlyt, amelyek nem is álltak eredetileg a kutatás középpontjában; a mellékes eredményeket emelték ki.

Miért nem publikálják a negatív vagy kérdéses vizsgálatokat, miért alulreprezentáltak azok a szakirodalomban?

A vizsgálat erre a kérdésre nem válaszol, és valószínűleg lehetetlen is biztosan tudni az okokat. Korábbi vélemények szerint az újságok nem érdekeltek abban, hogy negatív vizsgálatokat közöljenek, sokkal inkább szeretnek "jó hír" sztorikat közölni, amelyek a vizsgált gyógyszer kedvező hatását mutatják be. Az utóbbi időkben az a hír járja, hogy a kutatók gyakran nem érdekeltek, ill. nem motiváltak, hogy negatív vizsgálatokat adjanak be az újságoknak, inkább más, bíztató eredményekkel kecsegtető munkáikat állítják középpontba. A leginkább zavarba ejtő és baljóslatú feltevés az, hogy mivel ezeket a vizsgálatokat a gyógyszeripar szponzorálja, túlzott befolyásolás eredményezi azt, hogy a termékeik eladhatóságát gyengítő vizsgálatokat elhallgatják.

Kilátástalanul részrehajló tehát az orvostudomány?

Remélhetőleg nem; sok erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy ezt a kérdést megoldják. Az egyik ezek közül egy olyan vizsgálati módszer, amely összegyűjti a hasonló kérdéseket kutató vizsgálatokat. Ezeket szisztematikus áttekintésnek nevezik. Ha a szisztematikus áttekintéseket helyesen végzik, azok tartalmazzák mind a publikált, mind a nem publikált vizsgálatokat, így kiegyensúlyozott képet nyújtva egy adott kezelés előnyeiről. Különösen a Cochrane Collaboration (www.cochrane.org), a kutatók világméretű egészségügyi hálózata, ismert arról, hogy a nempublikált vizsgálatokat megkeresi.

Egy másik izgalmas fejlemény a nemzetközi vizsgálat-nyilvántartás létrehozása, amely megköveteli, hogy bármely, vizsgálatot vezető személy vagy vállalat regisztrálja magát, mielőtt egy vizsgálatot elindít. Az FDA 2007-ben elfogadott, jövő szeptemberben életbelépő törvénymódosítása előírja, hogy a vizsgálat befejeződésétől számított egy éven belül, a központi online nyilvántartásban fel kell tüntetni az eredményeket, függetlenül attól, hogy mit mutatnak azok. Továbbá, a fontosabb orvosi lapok megállapodtak abban, hogy elutasítják a nem regisztrált vizsgálatok publikációját, így megakadályozva az olyan vizsgálatok publikálását, amelyek főként az ígéretes eredmények felmutatása miatt kerülnének nyilvánosságra.

Mit jelent ez az antidepresszánsok felhasználóinak és orvosaiknak?

A szerzők figyelmeztetnek azért, hogy számos oka lehet annak, hogy egyes vizsgálatokat nem publikálnak -pl. biztonsági megfontolások, vagy a kísérlettervezés hibája -, és hogy minden egyes gyógyszer, az eredmények áttekintése után, jobbnak bizonyult a placebo-nál, ha nem is olyan mértékben, mint ahogy a publikált vizsgálat alapján hinnénk.

Azoknak a betegeknek, akik major depresszióban szenvednek, nem szabad ezt a vizsgálatot úgy értelmezniük, hogy abbahagyják orvosuk által felírt gyógyszereik szedését. Mindazonáltal azok számára, akik egészségügyi ellátóikkal közösen szeretnék meghozni döntéseiket, és akik kevésbé megalapozott indoklással szedik az antidepresszáns gyógyszert, vagy csak fontolgatják annak szedését, ez a vizsgálat jelentőséggel bírhat. Még ilyen körülmények között is azonban, ez a vizsgálat csupán azt sugallja, hogy a publikációs részrehajlás által kevésbé befolyásolt forrásokat használó bizonyítékok felülvizsgálata garantált.



































 

 

 

 

 

 

 

Küldje el barátjának, ismerősének!