Feliratkozás hírlevélre

Szendi Gábor: Antidepresszáns, sztrók, infarktus és rendellenes vérzések

(Amit orvosa, gyógyszerésze elfelejtett megmondani.)

Növekvő számú vizsgálat jelzi, hogy az antidepresszánsok komoly hatást gyakorolnak a szív és érrendszer működésére, melynek szabályozásában a szerotoninnak nagy szerepe van. Az alábbiakban röviden felvillantok néhány vizsgálatot, amely arra figyelmeztet beteget, orvost egyaránt, komolyan kockázatot jelentenek az elhallgatott mellékhatások és gyógyszerinterakciók.

 

 

Mint Gary Null és munkatársai megírták a Halálos orvoslás tanulmányukban, az Egyesült Államokban évente legalább 106 000 ember egyszerűen a gyógyszermellékhatásokba hal bele. Átszámítva magyar populációra, ez évente minimum 3500 értelmetlen halált jelent. Ez becsült adat, a valóság valószínűleg sokkal rosszabb. A pesszimizmusra az ad okot, hogy a gyógyszeripar komoly érdeke, hogy adott gyógyszercsalád mellékhatás profilját minél tovább takargassa. A mellékhatások jelentése egy országban sem kötelező, a túlterhelt orvosok lelkiismeretére van bízva. Ők pedig érthető okokból kerülik a fölöslegesnek tűnő papírmunkát, hiszen olyan ellenérdekeltségek dolgoznak az ilyen jelentések ignorálásán, hogy ködszurkálás volna minden ilyen igyekezet.
Az antidepresszánsok életveszélyes mellékhatásairól webszájtomon rendszeresen hírt adok (lásd. mellékhatások és Terhességi ártalmak és Öngyilkossági kockázat. E híradások úgy tűnik, kevesekhez jutnak el, mert egészen elképesztő leveleket szoktam kapni, olyan kérdésekkel, hogy "pszichiáterem szerint nyugodtan szedhetem terhesség alatt is, mi az igazság", és közismert, hogy az Magyar Pszichiátriai Társaság vezetősége, amelynek fő kötelessége volna a betegek egészségének védelme, nyíltan azt hirdeti, hogy az antidepresszánsok nem fokozzák az öngyilkosságot és hogy elhagyásukkor nincsenek megvonási tünetek. Arról nem beszélve, hogy kiállnak egy hatástalan, de veszélyes gyógyszer széleskörű alkalmazása mellett.
Abban a reményben, hogy azért egyre többekben sikerül tudatosítani, hogy az antidepresszánsok nem hogy nem segítenek az életproblémák okozta "depresszión", de szedésük súlyos következményekkel járhat, az alábbiakban összefoglalom az antidepresszánsok veszélyes szív és érrendszeri hatásait. Remélhetőleg olvassák olyan pszichiáterek is, akik a betegeik, és nem a gyógyszeripari érdekeket tekintik vezérelvnek.

SSRI-ok és abnormális vérzések

Az SSRI-ok a szerotoninszint növelésén keresztül gátolják a sebgyógyulást, a varrképződést, a vérlemezkék működését. Ennek következtében a szervezet nem tudja elhárítani a gyomor és bélrendszerben, az agyban, belső szervekben, szemfenékben kialakuló vérzéseket, nem beszélve a minden termékeny nőt érintő menstruációs vérzésről. Igen sok nőn a rendellenes vérzésekkor egészségügyi küretet végeznek, vagy mindenféle hormonális kezeléssel próbálkoznak, holott a kiváltó ok esetleg az antidepresszáns szedés.

de Abajo és munkatársai már 1999-ben felhívták arra a figyelmet, hogy az SSRI-ok szedése háromszorosára növeli a gyomor és bélvérzés kockázatát. 2006-ban az USA-ban 112 500 betegnél alakult ki gyomor és bélrendszeri vérzés, s ebből 16 344 beteg halt meg. A szerzők arra is figyelmeztettek, hogy a napjainkban a gyógyszertárakban recept nélkül kapható un. nem szteroid gyulladásgátlók és az aszpirin jelentősen megnövelik a gyomor és bélrendszeri vérzések kockázatát, mivel ezek a szerek önmagukban is fokozott kockázatot jelentenek. A nem szteroid gyulladásgátlók körébe tartoznak az olyan népszerű fájdalomcsillapítók, mint a Algoflex, Aleve, Advil, Cataflam, Venoruton, stb. Loke és munkatársai 2008-as metaanalízisükben a gyomor és bélrendszeri vérzés tekintetében az SSRI-ok és nem szteroid gyulladásgátlók együttes használata esetén 6.33-szoros kockázatot találtak. (Bővebben lásd. itt)
Tekintve, hogy ezeket a gyulladáscsökkentőket nyakra-főre szedik az emberek fejfájástól a derékfájáson át az influenzáig és izületi fájdalmakig mindenre, ezért igen nagy a valószínűsége, hogy antidepresszánst szedő emberek is rendszeresen szednek ilyen gyógyszereket.

Meijer és munkatársai 2004-es vizsgálatukban az összes rendellenes vérzés és az antidepresszáns szedés közt kerestek kapcsolatot. 850 000 beteg adatait vették elemzés alá. Három csoportot képeztek aszerint, hogy a gyógyszerek milyen mértékben fokozták a szerotoninszintet, így volt alacsony, közepes és magas szerotonin szintű csoport. A vizsgálat idején 69 342 beteg kezdett szedni antidepresszánst; ezek a frissen SSRI kezelésbe vett esetek, azokat nem vették figyelembe, akik már régóta szedtek antidepresszánst. Ez mellesleg azt jelenti, hogy adott pillanatban a lakosság majd 10%-a kezd antidepresszánst szedni! Az SSRI-okat szedők közt 196 beteget vettek fel kórházba abnormális vérzéssel. Ez azt jelenti, hogy az ambulánsan ellátott, vagy orvoshoz nem forduló rendellenes vérzéses eseteket nem tudták figyelembe venni, vagyis a probléma a vizsgálatban feltártnál jóval nagyobb súlyú. Elég csak azt tekintetbe vennünk, hogy a 196 esetből 93-nál rendellenes méhvérzés volt a kórházi felvétel oka. Nőknél elég gyakori az elnyúlt, vagy rendellenesen bő vérzés, ezzel sok nő nem fordul orvoshoz, mert úgy gondolja, természetes jelenség. Ha valakit ilyen panasszal kórházba vesznek fel, annak már igen súlyos lehet a vérzése. A rendellenes nőgyógyászati vérzések számát jelentősen növelheti az a gyakorlat is, mely szerint a menstruációval kapcsolatos hangulati problémákra előszeretettel írnak fel antidepresszánsokat.
A vizsgálat fontos eredménye két pontban foglalható össze: -egyrészt rámutatott arra, hogy a fokozott vérzékenység az SSRI szedés egyik lehetséges szövődménye
-a vizsgálat lineáris kapcsolatot mutatott ki az SSRI szerotoninszint növelő hatása és a rendellenes vérzés előfordulási gyakorisága között. A legnagyobb mértékben a Prozac (fluoxetin), a Zoloft (sertralin), a Seroxat (paroxetin), Anafranil (clomipramin) és ezek generikus változatai növelik a szerotoninszintet és a vérzés kockázatát. De a kockázat mindegyik antidepresszánsra, így a régi, triciklikus szerekre is vonatkozik.

Vikctor Serebruany 2006-os összefoglalója riasztó képet fest az SSRI-ok negligált vérzékenységfokozó hatásáról. Mint írja, 50 000 weboldal, és 120 szakcikk foglalkozik a kérdéssel, de még egyetlen komoly vizsgálatot sem folytattak a kérdés tisztázására. Természetesen nem, mert ez csak a betegeknek volna érdekük, a gyógyszeripar ostoba lesz önként mellékhatások kutatására költeni a pénzét. Így maradnak azok a vizsgálatok, amelyek szőrmentén, mintegy "melléktermékként" fedik fel a riasztó tényeket. Mint a szerző írja, a 10 év alatt 15-szörösére növekedett SSRI fogyasztás fokozott kockázatot jelent, mert az SSRI-okat gyakran adják együtt vérhígító gyógyszerekkel, nem-szteroid gyulladásátlókkal, aszpirinnel, stb. A Dán mellékhatás regisztrációban a lista harmadik helyén az SSRI-ok okozta rendellenes vérzések állnak. Jól dokumentáltak a bélrendszeri, méhen belüli rendellenes vérzések és szem-bevérzések. Mivel az SSRI-ok átjutnak a magzatba, könnyen okozhatnak vérömlenyeket, agyvérzéseket.

SSRI és érszűkület

Az SSRI-ok által megnövelt szerotonin szintnek tovagyűrűző hatásai miatt kettős hatása van: egyfelől bizonyos esetekben értágulatot okozhat, más esetekben pedig, különösen, amikor az érfalak már sérültek, érszűkületeket okozhat. Ez utóbbi tehát középkorban és idősebb korban különö9sen veszélyes, hiszen az érfalakon képződő plakkok a mai táplálkozási szokások mellett gyakorlatilag korral járó jelenségek. Mint korábban a Depresszióipar c. könyvemben összefoglaltam, az antidepresszánsok szívritmuszavart, felálláskor vérnyomásesést, s ezáltal megszédülést, elesést és csonttörést eredményezhetnek. Pacher és munkatársai szerint idős korban csak rendszeres EKG ellenőrzés mellett volna szabad alkalmazni.
Sheline és munkatársai 1997-es összefoglalójukban szintén leírják a régi antidepresszánsok és az SSRI-ok szívritmuszavart, vérnyomásesést előidéző hatását, és több hirtelen halál esetet is ismertetnek, amelyek a szedett antidepresszáns szívhatásának tulajdoníthatók. A szerzők leírják, hogy a szívbetegek esetén a sérült érfalak miatt az SSRI-ok érszűkületet okoznak, vagyis ronthatják az amúgyis is szívelégtelenségben szenvedő betegek állapotát. Nem meglepő módon számos vizsgálat éppen az ellenkezőjét állítja, ugyanis a mellékhatások mindig nézőpont kérdése: a gyógyszergyár ablakából kinézve minden másnak látszik.

A Call-Fleming szindróma ismeretlen eredetű agyi jelenség, melynek lényege a hirtelen kialakuló, átmeneti érszűkület, melynek tünetei a hirtelen jelentkező súlyos fejfájás, neurológiai tünetek (látászavar, beszédzavar, átmeneti bénulások, stb.).

Singhal és munkatársai 2002-es beszámolójukban 3 esetet ismertetnek, akiknél röviddel az SSRI szedését követően Call-Fleming szindróma alakult ki, melynek következtében agyvérzés következett be. A betegeknél egyidőben több antidepresszánst alkalmaztak, ami manapság egyre terjedő gyakorlat, mondván, egymást erősítik a szerek. Csakhogy arra érzékenyeknél könnyen a halálhoz vezető szerotonin szindróma alakul ki, amire sok pszichiáter annyira nincs felkészülve, hogy amikor egy páciens nekem megírta tüneteit, és visszaírtam neki, hogy szerotonin szindrómája van, elmondta, hogy orvosa arra bíztatta, csak szedje tovább együtt a két szert. Mivel nem mert orvosával szembeszállni, a továbbiakban azt hazudta, hogy rendesen szedi a két szert. (a történet itt olvasható)

Noskin és munkatársai 2006-os tanulmányukban két betegről számoltak be, akiknél SSRI szedésre Call-Fleming szindróma alakult ki. A betegek paroxetin ill. venlafaxin hatóanyagú gyógyszereket szedtek.

Arora és Arora 2006-ban a migrén ellen használatos, szerotonerg rendszerre ható Imigran szedésének hatására kialakult szívinfarktust írtak le.

Manos és Wechsler 2004-ben egy betegnél paroxetin hatására kialakuló tranziens ischémiás attackot (átmeneti agyi vérellátási zavar) írtak le.

Ramasubbu 2004-ben két SSRI szedésre kialakuló sztrókot írt le.

Chen és munkatársai 2008-ban 1086 agyi eseménnyel kezelt beteg gyógyszerszedési történetét vizsgálták meg, és kimutatták, hogy az SSRI-t szedőknek 1.55-szörös (másfélszeres) kockázata van érelzáródásos sztrókra.

Összefoglaló

Az SSRI-ok komoly kockázati tényezők minden vérzéssel, vérzékenységgel kapcsolatos állapotban, legyen az a havi menstruáció, véralvadási zavarok, fekélybetegségek, és fokozott kockázat gyomor és bélrendszeri vérzésre.

A vizsgálatok alapján az SSRI-oknak nem elhanyagolható hatásuk van a szív és érrendszer működésére, így különösen az érbetegeknél áll fent annak a kockázata, hogy váratlan agyi érszűkület hatására sztrók alakuljon ki, míg szívbetegeknél fennáll az infarktusveszély. A érszűkülettel járó állapotok, mint dohányzás, cukorbetegség ugyancsak komoly veszélyeztető tényezők.

Bizonyos gyógyszerek együttszedése az SSRI-okkal különösen nem javallott. Ilyenek a nem-szteroid gyulladásgátlók, a véralvadást befolyásoló szerek, a vérnyomásra, szívműködésre ható szerek.

Összességében, mivel az antidepresszánsok rendkívül kétséges gyógyhatású szerek, ezért a fentiek és más mellékhatások miatt szedésük meggondolandó.

Kapcsolódó cikkek:

Szendi Gábor: Antidepresszáns, sztrók, infarktus és rendellenes vérzések
Szendi Gábor: Az antidepresszánsok szedése súlyos szív és érrendszeri kockázattal járhat.
Az antidepresszámsok rendellenes vérzést okozhatnak



































 

 

 

 

 

 

 

Küldje el barátjának, ismerősének!