Feliratkozás hírlevélre

Legyen Ön is túlélő!

Múltkori hírlevelemben összefoglalót közöltem egy elemzésből, amely szerint az USA-ban évente 1 millió ember hal meg orvosi tévedésből. Az USA és Magyarország népessége alapján arányosan nálunk ez évente 30 000 halált jelent. Az alábbi történet szomorú illusztrációja annak, hogyan is megy ez végbe nap mint nap. Az egészség és az élet valóban a legdrágább kincs. Csakhogy erre mindenkinek magának kell vigyáznia, más nem fog. Azzal szoktak vádolni, hogy "elbizonytalanítom" a betegeket, "megrendítem" az orvosokba vetett bizalmat. A beléjük vetett bizalmat szerintem az orvosoknak kell ápolni.

Tisztelt Szendi Gábor!

A tények-tévhitek oldalon olvastam, hogy önök segítséget nyújtanak a hozzájuk fordulóknak, ezt szeretném ezúton kérni Öntől. Hozzájárulok levelem közléséhez, az adataim megváltoztatásával egyidejűleg.

A problémám:
31 éves vagyok, férjezett, 2 és fél éves kisgyermek édesanyja, hivatásomat tekintve közgazdász. Életünk rendezett, házasságom jól működik, egzisztenciálisan szintén minden rendben.
Novemberben gyengeség, fáradtság tünetei mutatkoztak nálam. A körzeti orvos megvizsgált, mindent rendben talált. Vérképem tökéletes volt. Belgyógyászati státusz negatív. Ezek után tovább erősödtek a tüneteim, volt hogy alig tudtam felkelni az ágyból, és a jobb szemem körül egy erős nyomó érzést kezdtem érezni. Ekkor a körzeti orvos beutalt neuro-pszichiáterhez. Ő azonnal megállapította: Depresszió, pánik, beképzelem a tüneteimet, túl sokat vagyok a négy fal között, tipikus kismamáknál. Felírta a Cipralexet és a Xanaxot, de még az én kérésemre adott beutalót a szemészetre a szememen érzet fura nyomás miatt, bár azt mondta, biztosan nincs ott semmi. Elmentem a szemészhez, aki megvizsgált. Negatív. De azt mondta, mindenképpen lásson neurológus. Adott beutalót. A neurológus beutalt koponya MR-re, jobb orbita körüli agydaganat kizárása céljából. Ettől annyira megijedtem, hogy valóban mindenféle tünetet elkezdtem produkálni magamnak, és nagyon-nagyon rosszul voltam, tényleg azt hittem, agydaganatom van.
Eközben elkezdtem szedni a Cipralexet, amitől olyan nagyon rosszul lettem, hogy fel sem tudtam kelni. 2 hét után abbahagytam. Írtak ki helyette Paroxatot, Rivotrilt, mindenképpen szedjem, ettől el fognak múlni a tüneteim - mondták.
Közben megtörtént a koponya MR, ahol nem találtak daganatot, hanem egy nagyon előrehaladott homloküreggyulladást, ami majdnem ( a neurológus szó szerint ez mondta) agyhártyagyulladásig fajult. Erre elkezdtem az antibiotikumokat szedni. Megnyugodtam, hogy nem vagyok depressziós, csak egyszerűen egy nagyon komoly gyulladás volt a szervezetemben, és ez vett le a lábamról. De az orvos szerint nem, pont fordítva van, a depresszióm miatt gyöngültem le, és emiatt kaptam el a betegséget. Szóval elkezdtem szedni az antibiotikum mellett a paroxatot is. Egyszerre szörnyen rosszul voltam, és szerintem ha addig nem is voltam depressziós, addigra az lettem ettől a tortúrától, és még mindig nem tudtam, hogy most mitől vagyok rosszul, a depressziótól, vagy a gyulladástól. Még 3 fajta antibiotikumot szedtem be, mert nagyon nehezen reagált a gyulladás a kezelésre.
A paroxatot továbbra is szedem.

Kérdésem:

Kb 40 napja szedem a paroxatot. 1 hete erősen szédülök, folyamatosan, egész nap. Ez nem forgós szédülés, hanem inkább csak térbizonytalanság, de egész nap tart, gyakorlatilag nem tudom ellátni a gyerekemet sem!! És a tarkótáji erős bizsergő érzés kiséri. Voltam neurológusnál, negatív minden, vérkép negatív. Jövő héten megyek oto-neurológiai vizsgálatra. Mivel a koponya MR-, és az arc koponya Ct negatív, ez kizár jó néhány dolgot. Senki nem tudja mitől szédülök. A neurológus egy dolgot mondott még, hogy be vannak szűkülve az ereim a nyaki gerincemnél, mert a tartásom sem túl jó. Masszírozást, gyógytornát irt elő a jövő heti oto-neurológiai vizsgálatig. Olvastam, hogy sok olyan mellékhatást okozhatnak az antidepik, pl a Paroxat is, ami nincs ráírva a dobozra. Pl érszűkítő hatása is van.
Okozhatja -e a szédülést?? (Egyébként az orvos szerint az a gond, hogy még kellene szednem Xanaxot is mellé!! Erre én nem vagyok hajlandó, -vagy emelni az adagot- erre sem)
A neurológust is kérdeztem, ő elsőre nem zárta ki, majd elgondolkodott, és azt mondta, hogy mivel már 40 napja szedem, ebből kb. 30 napja egész szemet-, már régebben ki kellett volna jönni a mellékhatásnak. De bizonytalannak láttam egy kicsit, miközben ezt mondta.

Szóval: Ön szerint okozhatja -e a szédülést a Paroxat? Szeretném abbahagyni a szedését, mert nem érzem magam depressziósnak. Igaz, pánikra hajlamos vagyok, az alaptermészetem a szorongás sajnos, emiatt már jártam pszichoterápiára is (sok fóbia: lift, metró, rovarok , gyógyszerek , halál, betegség, stb.)- de nem gondolom, hogy ezeket meg tudom oldani gyógyszerrel. Szeretnék gyógyszer nélkül élni, és nagyon szeretnénk a férjemmel 2. kisbabát, de ettől most eltiltottak, mert a Paroxat miatt nem lehet. Mit javasolnak? Ha okozhatja a szédülést, akkor hogyan hagyjam el? Ha Ön is javasolja az elhagyást, kérem ajánljon nekem terapeutát, aki segítene a szorongásaim leküzdésében, hogy a gyógyszer után ne újuljanak ki a rosszulléteim (feltéve, ha azokat tényleg a depresszió okozta, amiben még a mai napig sem vagyok biztos)
Köszönettel:
K.

Kedves Gábor!

Nagyon szépen köszönöm a válaszát, amely számomra igen megnyugtató volt. Természetesen hozzájárulok ahhoz, hogy adataim megváltoztatásával egyidejűleg feltegye bármilyen fórumba a történetemet, remélvén, mások okulnak belőle.
El szeretném újságolni továbbá Önnek, hogy egyik este már nem bírtam tovább a szédülést, és úgy döntöttem, hogy nem veszem be a Paroxatot, úgy teszek, mintha csak "elfelejtettem volna egy szemet bevenni.
És mi történt? Csodák csodája, másnap már fele annyira sem szédültem, egész elviselhető lett az állapotom, bár nem tökéletes. Ez számomra ( az Ön levelével együtt pedig maximálisan) azt igazolta, hogy a szédüléshez a paroxatnak köze van. Így elhagyni nem mertem, és merem, félek az elvonási tünetektől, és Ön is ezt javasolta: Jelenleg felet szedek, és jövő héttől negyedre csökkentem. (ez a tervem) A szédülés nem szűnt meg teljesen, de a mindennapi feladataimat már legalább el tudom látni, és a lényeg: már nem egész napos, csak időnként van. Bízom benne, hogy ha negyedre csökkentem a gyógyszert, akkor még jobban leszek. Még egyszer köszönöm a válaszát!
Tisztelettel:
K.



































 

 

 

 

 

 

 

Küldje el barátjának, ismerősének!