Feliratkozás hírlevélre

Levél a szerkesztőhöz

Van a Zyprexának (olanzapine) egyáltalán bármi antidepresszív hatása?

ALEXANDER MOREIRA-ALMEIDA és RICARDO PIETROBON

A szerkesztőhöz: A bipoláris depresszió kihívás a bipoláris betegség kezelésében. The study by Mauricio Tohen, M.D., Dr.P.H. és munkatársai vizsgálata,a melyet az Archives of General Psychiatry(1) publikáltak, azt találta, hogy a placebóval összehasonlítva, a Zyprexa (olanzapine) és a Zyprexa plusz Prozac (fluoxetine) az önbeszámolós depressziókérdőívvel mérve nagyobb mértékű tünetcsökkenéssel állt kapcsolatban. E vizsgálatnak nagy hatása volt az orvostudományi irodalomra, számos összefoglaló (review) cikkhez vezetett, sőt a Guideline Watch for the Treatment of Patients with Bipolar Disorder ( Irányelvek a bipoláris betegek kezeléséhez) hatásosnak állítja a Zyprexa és a Zyprexa plusz Prozac kezelést bipoláris depresszióban. Ezt a kombinációt a Food and Drug Administration (amerikai gyógyszerhatóság) szintén törzskönyvezte a bipoláris depresszió kezelésére (24).

Levelünket célja, hogy kétségbe vonjuk, vajon ez a vizsgálat valóban bizonyította volna a Zyprexa antidepresszáns hatását és hogy valóban volna ennek a hatásnak klinikai jelentősége. Ebben a vizsgálatban, nyolc hét után a Montgomery-Asberg Depresszió Becslési Skála pontértéke 11.9 pontra (szórás=0.8) csökkent le a placebo csoportban, 15.0 pontra (szórás=0.7) a Zyprexa csoportban, és 18.6 pontra (szórás=1.3) a Zyprexa+Prozac csoportban. Ezek akülönbségek statisztikailag szignifikánsak, ám legalábis megkérdőjelezhető vajon ezeknek a különbségeknek van-e klinikai értelemben jelentősége. A Zyprexa és placebo csoport közti 3 pont különbség a Montgomery-Asberg Depresszió Becslési Skála alapszintjének 10%-át jelenti csupán. Tohen és munkatársai vizsgálatának következtetése még kétségesebbé válik, ha fontolóra vesszük, hogy a Montgomery-Asberg Depresszió Becslési Skála összpontszámának 20%-át olyan tételek adják, melyek egyaránt képviselhetik a depresszió javulását és a Zyprexa mellékhatásait.Nevezetesen, a két leggyakoribb Zyprexa mellékhatás, melyről a vizsgálat beszámolt, az aluszékonyság (28.1% a Zyprexa csoportban és 12.5% a kontrolcsoportban) és a hízás (17.3% szemben a 2.7%-al), mindez akkor, amikor Montgomery-Asberg Depresszió Becslési Skála 10 kérdést tartalmaz, melyből kettő a „csökkent alvás”-ra és a „csökkent étvágy”-ra kérdez rá, mint depressziós tünetre. E két tétel közte van azon három tételnek, melyben a Zyprexa csoport szignifikáns javulást mutatott a placebo csoporthoz képest: a harmadik tétel a „belső feszültség” . Ezen tételek egyike sem vezető tünete a depressziónak és mindegyik csökkenthető a Zyprexa jól ismert nyugtató és étvágyfokozó melléklhatásaival.

Ezek a fenti tények azt a gyanút ébresztik, vajon a Montgomery-Asberg Depresszió Becslési Skálán elért különbségek valóban a Zyprexa antidepresszáns hatásának tulajdoníthatók-e és hogy vajon ezeknek a különbségeknek van-e bármi klinikai fontossága is.

A cikk eredeti forrása: Alexander Moreira-Almeida; Ricardo Pietrobon: Does Olanzapine Have Any Antidepressant Effect? American Journal of Psychiatry 163:1838-1839, October 2006

References

  1. Tohen M, Vieta E, Calabrese J, Ketter TA, Sachs G, Bowden C, Mitchell PB, Centorrino F, Risser R, Baker RW, Evans AR, Beymer K, Dube S, Tollefson GD, Breier A: Efficacy of olanzapine and olanzapine-fluoxetine combination in the treatment of bipolar I depression. Arch Gen Psychiatry 2003; 60:1079–1088[Abstract/ Free Full Text]
  2. Gao K, Calabrese JR: Newer treatment studies for bipolar depression. Bipolar Disord 2005; 7(suppl)5:13-23
  3. Mann JJ: The medical management of depression. N Engl J Med 2005; 353:1819–1834[ Free Full Text]
  4. Hirschfeld RMA: Guideline Watch: Practice Guideline for the Treatment of Patients With Bipolar Disorder. Arlington, Va, American Psychiatric Publishing, 2006


Kommentár:    Egy kis értelmezés annak, aki nincs otthon a tudományos cikkek olvasásában: a gyógyszervizsgálatokban különféle tesztekkel szoktak mérni, javul-e a beteg állapota a gyógyszer hatására. Ez azonban sokszor megtévesztő, és ezzel a gyógyszeripar megrendelésére dolgozó kutatók igen gyakran vissza is élnek. Ez jól ismert pl. az antidepresszáns vizsgálatok utólagos elemzéséből (lásd. Szendi G.: Depresszióipar c. könyv). Egy gyógyszer akkor hatásos egy betegségben, ha annak meghatározó tüneteit javítja. Mondjuk egy hallucináló betegnél akkor hatásos egy hallucinációra ható gyógyszer, ha megszűnik tőle a hallucináció. De ha a hallucináló betegnek beadunk egy igen erős altató, akkor valóban nem hallucinál tovább, de csak amíg alszik. De ettől még az altató nem alkalmas a hallucináció kezelésére. A Zyprexa fent elemzett vizsgálataiban az derült ki, hogy a betegeknek a gyógyszer hatására nem a mániája szűnt meg, hanem a szer álmosító mellékhatása miatt sokat kezdtek aludni. A Zyprexa másik mellékhatása a hízás. A mániás betegek a Zyprexa mellékhatása miatt tehát hízni kezdtek. Mármost a mánia lényege nem az alvászavar és a súlycsökkenés! Ám ha olyan teszttel mérjük a mánia súlyosságát, amelyben súlyozás nélkül szerepelnek a mellékes tünetek (alvászavar, súlycsökkenés, étvágytalanság) és a mánia lényegét adó tünetek, mint rohanó gondolatok, mániás téveszmék, stb., akkor, ha a betegek a mellékes tünetekben javulnak, az összpontszám szerint "javul" a mánia is. De ha nagyító alá vesszük a részleteket, mitől is javult a tesztben a beteg összpontszáma, akkor azt látjuk, hogy a Zyprexa nem a mánia lényeges, központi tüneteit javítja, hanem a mellékes tüneteket, amelyeket bármilyen, jóval veszélytelenebb és százszor olcsóbb altatóval és étvágyfokozóval el tudnánk érni.

Azt állítani tehát, hogy a Zyprexa hatásos bipoláris betegségben, egyszerűen hazugság és csalás, s ezzel százezrek egészségét teszik kockára.

A Zyprexa veszélyes gyógyszer, de nagy üzlet. 2002-ben a gyártó Eli Lilly cégnek 2.5 milliárd dollár bevételt hozott, 2005-ben a bevételt 5 milliárdra becsülik. 1996-ban törzskönyvezték szkizofrénia kezelésére, majd 2000-ben bipoláris betegségre. Mint láttuk, ez valójában aljas csalás eredménye. De már az eredeti, vagyis a szkizofrénia kezelésében való alkalmazását is kételyek veszik körül, a következők miatt. A Cohrane nevű, független elemzéseket végző tudományos csoport 2006-ban az összes addig megjelent 55 vizsgálatot értékelve megállapította, hogy a gyógyszervizsgálatokban az első hat hétben átlagosan a betegek több mint 50%-a kiesik a mellékhatások miatt, így a hatásosságot a vizsgálatban maradt betegek eredményeiből vonják le a gyógyszergyárak. Fenton és munkatársai következtetése: "Az a tény, hogy a gyógyszervizsgálatokban résztvevők nagy hányada korán kilépett a vizsgálatból, megakadályozza, hogy komoly következtetéseket vonhassunk le a Zyprexa gyógyhatására vonatkozóan." A gyógyszeripart az ilyen apróságok azonban ritkán zavarják abban, hogy a szert "áttörésként" propagálják a szkizofrénia, vagy a bipoláris betegség kezelésében.
   2002-ben derült ki, hogy a Zyprexa igen gyorsan cukorbetegség kialakulásához vezethet: egy hathónapos vizsgálatban 300 új cukorbetegséget diagnosztizáltak a Zyprexát szedőt körében. Nehéz felmérni is, hogy az évek során hány Zyprexát szedő embernél alakult ki cukorbetegség, hiperglikémia (kórosan magas vércukorszint), hasnyálmirigy gyulladás. Hivatalosan 20-30 ember halt meg Zyprexa kezelés hatására. A bizonyított esetek száma általában 5-10%-a a valóságosan bekövetkezett mellékhatásoknak. A gyártó cég, az Eli Lilly 700 millió dollár kifizetését vállalta, hogy ítélet nélkül lezárhassa az ellen indított kártérítési pereket. Az Európai Unióban és Japánban kötelezővé tették, hogy a betegtájékoztatóban szerepeljen a cukorbetegség veszélyére figyelmeztető felirat. Az ilyen figyelmeztetések azonban nem sokat érnek. A Zyprexa azonban sok más súlyos károsodáshoz is vezethet. Súlyos, vissza nem fordítható mozgászavarokkal járó tardív diszkinéziát okozhat, továbbá veseelégtelenséget, állandó magas testhőmérsékletet, izommerevséget, szívritmuszavart, szívinfarktust, magas vérnyomást is előidézhet. Robert Whitaker 2002-ben publikált adatai szerint a 2500 személy közül, akik Zyprexa gyógyszervizsgálatban vettek részt, kétharmaduk kiesett a vizsgálatokból a mellékhatások tűrhetetlensége miatt. A vizsgálatban résztvevő betegek közül 20 beteg meghalt, 20 öngyilkosságot kísérelt meg, és 22%-uk szenvedett el súlyos mellékhatásokat. 2004-ben az Eli Lilly levélben tájékoztatta az orvosokat, hogy idős korban az Zyprexa fokozott agyvérzés és halálozási kockázattal jár. Az angol gyógyszerbiztonsági bizottság az agyvérzés kockázatát háromszorosnak találta a Zyprexa szedők körében.
   E súlyos mellékhatások és kockázatok és a kétséges hatásosság fényében súlyos felelősség hárul azokra, akik bipoláris depresszióban alkalmazzák ezt a gyógyszert. A www.antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu webszájt létrehozása arra a felismerésre válasz, hogy hiába kérdezzük orvosunkat, gyógyszerészünket, többé szájukból már nem az igazságot halljuk, hanem a gyógyszeripar propagandáját.
   Hogy a Zyprexa hivatalosan javalt-e mániás depresszióban vagy sem, ez nem olyan fontos kérdés. Hogy jelenleg Magyarországon nem javallt, senkit nem véd meg attól, hogy ne írják fel neki. Minden orvos saját felelősségére alkalmazhatja a szert, ha a beteg érdekében jónak látja. Ezt nevezzük "off-label", vagyis a törzskönyvezésen túli alkalmazásnak. Ez egy rendkívül cinikus gyakorlat, ugyanis az orvosnak valójában nincs "saját" felelőssége, egy orvost sem fognak elítélni, ha betege cukorbeteggé válik, vagy meghal a Zyprexa alkalmazása során. Hivatkozni fog majd a "tudományos gyakorlatra". A gyógyszeripar szinte minden esetben az "off-label" alkalmazást szorgalmazza, mert ezzel lehet igazán kaszálni. A gabapentin nevű szer forgalmának 70-90%-át az off-label alkalmazások teszik ki! (Lásd. Depresszióipar c. könyvemben). A fent elemzetthez hasonló hamisított vizsgálatok pont arra valók, hogy elhitessék az orvossal, a pszichiáterrel, hogy a szer hatásos egy betegségben, függetlenül attól, a gyógyszerhatóság törzskönyvezte-e abban a betegségben vagy sem. A Zyprexa bipoláris betegségben való alkalmazásáról Magyarországon is tudunk, és ez a gyakorlat nyilván rohamosan fog terjedni. Az alkalmazás motorja ugyanis nem a beteg, hanem az orvos érdeke: a gyógyszer felírása után járó pénz, ajándék, vagy egyéb furfangos módon juttatott fejpénz. A gyógyszeripar jól ismert módszere: hitesd el az orvossal, hogy a gyógyszerrel használ (nem árt) betegének, és tedd őt anyagilag érdekeltté a gyógyszer felírásában. A forgalom drasztikusan nőni fog.

Szendi Gábor

 

 

 

 

 

 

 

Küldje el barátjának, ismerősének!